(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)
Emberek közt forgolódva és újabb közvélemény-kutatásokat megnézve ugyanaz rajzolódik ki. Az emberek egyre markánsabb többségének van elege Orbán Viktorból és az egész orbánizmusból.
A helyzet több szempontból hasonlít 2006 őszére. Akkor a választásokon győztes Gyurcsány Ferenc a maga ásta verembe hullott, de az alkotmányos berendezkedés miatt a nép nem tudta leváltani.
És még valami miatt.
Emlékezetes, hogy 2006. október 1-jén este, a területi listák és a nagyvárosi eredmények (elsöprő Fidesz-győzelem) ismeretében Orbán Viktor sajtótájékoztatót tartott a Polgárok Házában. Ott tolongott az egész hazai sajtó, fél Európa is.
A sajtótájékoztató kb. 3 perc volt. Orbán megjelent, és lényegében csak annyit mondott, hogy hatalmas győzelem, ennek fényében felszólítja az MSZP-t, hogy 72 órán belül váltsák le Gyurcsány Ferencet a miniszterelnöki posztról.
A Fidesz-tábor tombolt örömében.
Orbán a színfalak mögött közölte a szűk stábbal, hogy erre a bejelentésre azért volt szükség, mert így az MSZP nem válthatja le Gyurcsányt. Nem vicc, nem elírás: nem válthatja le. Ha megtennék, az a kormányképtelenség beismerése volna.
Nem is tették. Később kiderült, Orbán számára ez stratégia volt: Gyurcsány égjen rá az MSZP-re, pusztuljanak el együtt – ez volt a célja.
Az emberek könnyen vezethetők félre. Az elkövetkezett hónapokban Gyurcsány is, Orbán is háborúzott. A színfalak előtt, a parlamenti patkóban egymás ellen – de ez csak a látszat volt, a színház.
A háttérben komolyabb, vérre menő meccsek folytak. Az MDF önálló főpolgármestert jelölt, Katona Kálmánt, aki elvitt 6 százalékot a Fidesztől, ezzel biztosítva Demszky Gábor másfél százalékos győzelmét Tarlós István Fidesz-jelölt fölött. Büntetésből Orbán kivégezte az MDF-et.
Gyurcsány sem tétlenkedett.
Ő is kőkeményen rendezte – az övéit, a baloldalt. Az ő harca más volt, egyben kellett tartania az MSZP-t és egyben a koalíciót az SZDSZ-szel. Emlékezetes pillanat volt 2008. március 9-én este. Aznap tartották a kétigenes népszavazást, amelyen a gyurcsányi egészségügyi reform volt a tét.
Valójában a tét az 50 százalékos részvétel volt, és a meccs szoros. A választók 50,51 százaléka ment el voksolni. Maga az eredmény nem volt kérdéses, a választók több mint 80 százalékban leszavazták a kórházi napidíj, illetve a vizitdíj fizetését.
Az emlékezetes pillanat pedig az volt, amikor az SZDSZ prominens képviselője, Horn Gábor – érzékelvén, hogy a fideszes Hír TV kamerája és mikrofonja figyeli őt – az eredményt lendületesen magyarázó Gyurcsányt mutató tévéképernyőnek jól érthetően odamondta: „Nem azt mondták, Feri. Azt mondták, menj a picsába.”
Orbán Viktor nagy macher. Az ország azt hitte, Gyurcsány ellen harcol – pedig pont azon dolgozott, hogy minél tovább miniszterelnök maradhasson. Jól számolt, Gyurcsánnyal az MSZP 2010-ben bizonyosan kiesett volna a parlamentből. De Gyurcsányt megmentette a válság és az IMF azzal, hogy a távozásához kötötte a segélycsomagot.
Az élet 2010 után sem állt meg. Gyurcsány nagy küzdő, éveket szánt rá, hogy maga alá gyűrje a baloldalt. Valójában nem Orbán ellen harcolt, hanem a saját térfelén lévő pártok, szerveződések ellen.
Mit tesz isten, hogy nevén nevezzük: Viktor isten – sikerült is neki.
Idővel szépen elvérzett minden más baloldali parlamenti alakulat, talán a leglátványosabb a szegedi Botka László MSZP-elnöki bukása volt. Botka meg is mondta, pártjában sokan a Fidesznek dolgoznak.
Ezek a sokak nem azon dolgoztak, hogy szocialisták a Fideszbe menjenek. Azon dolgoztak, hogy az egész baloldal vezetője vitán felül Gyurcsány Ferenc legyen 2018-ban megint.
A fideszes aknamunkát teljes siker koronázta.
Gyurcsány a 2018-as kampányra minden fideszes támogatást megkapott. Ellenfeleit az Állami Számvevőszék anyagilag lenullázta, a többi baloldali párt belharcokba süllyedt. Csak Gyurcsányt és a pártját nem támadta le a Fidesz-sajtó ordenáré képtelenségekkel, divatszóval „karaktergyilkosságokkal”.
Az Orbánra igazán veszélyes Vona Gábor ellen korábban elképzelhetetlenül ocsmány rágalomhadjáratot szerveztek, őt és családját sem kímélve gyalázkodtak – ilyesmi Gyurcsány rovására véletlenül sem történt, pedig muníció lett volna bőven, elég lett volna kinyitni a Demokrata hetilap régibb évfolyamait. De valamiért semmi sem jutott a Fidesz-propagandának az eszébe…
Mert valójában Gyurcsány Ferenc Orbán Viktor hatalmon maradásának a legfőbb demokratikus záloga. Amíg Gyurcsány a pályán lesz, addig a baloldaliság soha talpra nem fog állni.
Orbán és propagandája meg a teljes jobboldalt átfogja, uralja a vágyait, kielégíti a szellemi igényeit. Közben a markában tartja a konzervatív jobbközép tábort is.
Hogy a mutatvány meddig maradhat műsoron, nem tudjuk. De hogy igen sokba kerül nekünk, az országnak, azt sajnos nagyon is érzékeljük.
Ez a két országvesztő ember egymásból él. Egyszerre kell megszabadulnia tőlük a magyar demokráciának.