Nem megyünk háborúba, és nem fogunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami megemlékezésen csütörtökön a budapesti Kossuth téren. A kormányfő Európa legfontosabb politikai mozgalmának nevezte a térre érkező Békementet, mely „Mi nem akarunk meghalni Ukrajnáért!” feliratú molinót vitt a vonulás élén október 23-án.

Orbán Viktor – aki beszédét a tömeg méretére utalva úgy kezdte, „ez már az űrből is látszik” – azt mondta, a Békemenet talán egész Európa legnagyobb nemzeti hazafias mozgalma, amely a liberális korszellem és a brüsszeli elnyomók ellenében képes volt megvédeni a hazáját.

A miniszterelnök a Békemenetről azt mondta, ma újra elfoglalták, megtöltötték és méltóságteljes ünnepi menet díszébe vonták Budapest utcáit. „Zászlót, hitet és reményt hoztatok magatokkal éppúgy, mint 1956. október 23-án” – tette hozzá. Elmondta, ma nem fegyver dördül, hanem ének szól, nem vér hullik, hanem zászlók dobognak. Szívek dobognak együtt, magyar szívek, és emlékezünk a pesti srácokra, lányokra, munkásokra, édesanyákra, akik nem vágytak hősökké lenni, „csak védték a sebzett hazát”.

A kormányfő kiemelte: mi, magyarok, mindig több történelmet csináltunk, mint amire nekünk volt szükségünk. Jutott belőle másnak is bőven – tette hozzá. Orbán Viktor rámutatott: amikor a magyar szív megdobban, azt meghallja az egész világ. 1956-ban is meghallotta, sőt nemcsak meghallotta, de bele is remegett.

Az egész világkommunizmus megrendült, mert Budapest példát adott a rab nemzeteknek:

reményt adott azoknak, akik elnyomásban éltek. Leoldotta a félelem láncait, amelyek fogva tartották a lelkeket, és megtanította az egész világnak, hogy a szabadság nem ajándék, nem kegy, hanem kivívott jog – mondta Orbán Viktor. Úgy fogalmazott: a magyarok nélkül sohasem bukott volna meg a kommunizmus. A magyar ’56 nélkül nem lett volna prágai ’68, nem lett volna lengyel Szolidaritás, nem omlott volna le a berlini fal, és 1990-ben nem szakadt volna le a szocialista világrend mennyezete sem.

A miniszterelnök külön köszöntötte 1956 még élő hőseit, akiket a „szabadság legkitartóbb vándorainak” nevezett, az utolsó nemzedéknek, amely vérét hullatta a magyar szabadságért.

Felidézte: 69 évvel ezelőtt a magyarok végveszélybe jutottak, olyan elnyomás fenyegetett, mint soha korábban. Akkor – folytatta – az idegen hatalom a magyarok lelkét is meg akarta szállni, fel akarta számolni a nemzeti öntudatot, el akarta hazudni a múltat, és „torz eszményének gúnyáit” akarta a magyarokra erőltetni. Hangsúlyozta: ezért kellett fegyvert fogni, ezért kell fellázadni újra és újra, „amikor idegenek akarják ránk kényszeríteni, hogyan éljünk.” Azt mondta, a magyarok nem kérnek sokat az élettől, beérik a szabadsággal.

„Ha szabadság van, minden van és minden lehet. A többit majd intézzük”

– fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a magyarokat hidegen hagyja a dicséret, a jutalomfalatok, a díjak és oklevelek, nem akarnak sem hódítani, sem birodalmakat építeni vagy megmondani másoknak, hogyan éljenek, nem hajszolják a világi dicsőséget, de az igaz ügy érdekében küldetést vállalnak.

A miniszterelnök úgy folytatta: Brüsszel úgy döntött, háborúba megy, és a háborúpárti országok már létrehozták a háborús szövetséget, amit „utánozhatatlan eleganciával” a hajlandók koalíciójának neveznek. „Hajlandóak elküldeni másokat meghalni. Készen állnak, hogy még több fegyvert, még több pénzt küldjenek Ukrajnába. Az ukrán-orosz háborút saját háborújukká nyilvánították, és ezzel bele is léptek. Benne vannak nyakig” – tette hozzá. Úgy értékelt: ha Brüsszel nem akadályozná az amerikai elnök békemisszióját, már vége lenne a háborúnak. Mindenki tudja, ha Donald Trump lett volna az elnök, a háború ki sem tört volna. És ha nem gáncsolnák, már béke lenne – hangsúlyozta.

Orbán Viktor szólt arról is: Magyarország a béke oldalára állt. Az orosz–ukrán háború nem a mi háborúnk, a kárpátaljai magyarok pedig úgy keveredtek bele a háborúba, mint „Pilátus a krédóba”. Innen is üzenjük: „nem feledkezünk meg rólatok, veletek vagyunk, számontartunk benneteket, és segítjük családjaitokat” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy csak az országnak van határa, a nemzetnek nincs, és egyetlen magyar sincs egyedül. A fronton tízezrével esnek el a katonák. Az özvegyek, az árvák, a gyermeküket vesztett szülők száma már a csillagos égben – mondta.

Kiemelte: ez a háború, bár nem a miénk, de a mi életünket is meggyötri. A háború blokkolja az európai és a magyar gazdaság növekedését; 185 milliárd eurót öltek bele ebbe a reménytelen háborúba, és most újabb tízmilliárdokat akarnak kihúzni az európaiak, köztük a mi zsebeinkből. Az európai emberek pénze számolatlanul ömlik Ukrajnába, és amit cserébe kapunk, az a magas energiaár, a háborús infláció, a tönk szélén egyensúlyozó nemzetgazdaságok és lakat egykor világhírű európai gyárak kapuján.

Amíg a háború tart, nem lesz gazdasági fejlődés Európában – jelentette ki a kormányfő, kész csodának nevezve, hogy Magyarország képes egyszerre futtatni Európa legnagyobb otthonteremtési programját és Európa legnagyobb adócsökkentő forradalmát.

„Mi vagyunk az egyetlen ország Európában, ahol a békét nyélbe lehet ütni, tető alá lehet hozni, és mi készen állunk rá” – közölte.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy ma Európában egyedül Magyarország áll ki a béke mellett, de Magyarországnak sem volt mindig ereje ehhez. Emlékeztetett: az első világháborúban elvesztettünk 660 ezer, a másodikban 850 ezer életet. Ez másfél millió ember, akik, ha nem vesztek volna oda, és megszülethettek volna a gyerekeik és az unokáik, ma nem kellene aggódnunk a népességfogyás miatt. „Ez még egyszer nem fordulhat elő. Az első és a második nagy háborúból nem tudtunk, de ebből a mostaniból kimaradunk” – szögezte le.

„Aki nemet mond a háborúra, az velünk van. Aki magyar, az békét akar. Aki magyar, az élni akar. Nem adjuk a pénzünket, nem adjuk át a fegyvereinket, nem megyünk háborúba, és nem fogunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért” – jelentette ki.

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy öt hónap múlva az országnak döntenie kell a sorsáról, és mivel egyetlen lélekről sem mondhatnak le, mert minden magyar felelős minden magyarért, beszélni kell a megtévesztett magyarokkal is. Akik jelen vannak, azok tudják, mit kell tenni, „mi rendben vagyunk”, ha eljön a pillanat és suhintani kell, „suhintani is fogunk a golyóstollainkkal, csak ki ne szakadjon a szavazólap” – fogalmazott.

Elmondta, van sok magyar, aki azt hiszi, hogy jó ügy mellett áll, amikor Brüsszelt és a Brüsszelből ideküldött bábkormányjelölteket támogatja. „El kell mondanunk nekik, Brüsszel ma nem a segítség, hanem a veszedelem. Az Európai Néppárt nem a barátunk, hanem a rosszakarónk. Brüsszel és magyar megbízottjai nem fejlődést, hanem háborút hoznak Magyarországra” – fogalmazott. Hozzátette, nem a megtévesztett magyarok vezetőiről beszél, „nekik megvannak a gazdáik”, és pontosan tudják, mit tesznek és miért.

„Akik azt hiszik, hogy a kormányváltást támogatják, valójában a háborút támogatják, ha tudnak róla, ha nem”

– közölte. Úgy folytatta, a megtévesztett magyarok nem a kormányváltást támogatják, hanem a brüsszeli bürokratákat, akik az országra akarják kényszeríteni a migrációs paktumot, és bevándorlóországot akarnak csinálni Magyarországból. Elmondta, akik a kormányváltást akarják, nem a jobb életet, hanem éppen ellenkezőleg az adóemelést, a nyugdíjadót, a rezsicsökkentés eltörlését és a családtámogatás megcsonkítását támogatják. „Ez így van akkor is, ha ők ezt nem tudják, nem hiszik, vagy nem akarják hinni, beszélni kell hát velük” – összegzett.

A miniszterelnök a fiatalokhoz fordulva úgy fogalmazott: a brüsszeli birodalom azt akarja, hogy hazátlan európaiak legyenek. Orbán Viktor kiemelte: más világ lett, a valóság helyét digitális és virtuális terek foglalják el, és nehéz tudni, mi a manipuláció és mi a valóság. Van-e még valóság egyáltalán? Mi hisszük, hogy vannak valóságos dolgok – szögezte le. Azt mondta, valóságos Magyarország, a hazátok, valóság a szabadság is, amiért harcoltak és meghaltak a nagyszüleink, és valóság a támadás is.

Kijelentette: a békénk, a szabadságunk és a biztonságunk veszélyben forog, „ez a való világ”. Valóság az is, hogy mindenkire, rátok is szükség van, hogy megvédjük Magyarországot. A hazát védeni igaz ügy, nem manipuláció, nem kamu, nem átverés – mondta a fiataloknak a kormányfő. Hozzátette: ha arra vágynak, hogy súlya, komolysága legyen annak, amit csinálnak, álljanak az igaz ügy mellé, és kezdjenek hozzá. „Merjél és tegyél, kockáztass. Védd meg azt, ami a legnemesebb” – hívott fel a miniszterelnök.

Kitért arra: a brüsszeli birodalom azt akarja, hogy a fiatalok maradjanak a virtuális világban, hogy „gépre kötve szunnyadjanak”.

„Ideje fellázadni”

– fogalmazott, hozzátéve: a magyar fiatalok is lehetnek hazafiak. Lehettek szabad és büszke magyarok, de először le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót. Ébredjetek, lázadjatok, vár a hazátok! – fordult az ifjúsághoz Orbán Viktor.

Megint két választásunk maradt: ’56-ban szabadság vagy szolgasors, ma háború vagy béke – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország a „brüsszeli háborús uszítók” útjában áll. „’56-ban tankokkal jöttek, ma pénzügyi szankciókkal. Ahogy akkor megtalálták a maguk pufajkásait, ma is megvannak a brüsszeli mesterterv slim fit szekértolói” – fogalmazott.

Ugyanakkor jó hírnek nevezte, hogy „van választásunk”. Olaszországot, Szlovákiát, Csehországot és Lengyelországot említve úgy értékelt: a béke hívei gyülekeznek, „velünk van az Egyesült Államok elnöke”, az európai liberális elit lába alatt viszont „mozog a Föld”.

És mi is itt vagyunk – folytatta, hangsúlyozva, hogy ’56-ban Budapest volt az európai szabadság fővárosa, 2025-ben pedig Budapest az európai béke fővárosa. A miniszterelnök úgy értékelt: az európai népek együttműködése századok óta a legnagyszerűbb gondolat, mégis brüsszeli elnyomás lett belőle.

„Nem lehet velük megegyezni. Ezek már csak a behódolást ismerik. Aki Brüsszellel egyezkedik, az behódolt. Behódolt a migrációnak és behódolt a háborús terveknek. Nincs arany középút. Európai Unió igen, Brüsszel nem”

– jelentette ki.

Úgy fogalmazott: jövőre meg kell mutatniuk a világnak, hogy van egy nemzet Európa szívében, amely nem fél a saját útján járni, nem enged a zsarolásnak, és nem hátrál meg a történelem viharában. „Ezek vagyunk mi, magyarok, a szabadság vándorai, és amíg itt vagyunk, ezen a téren, és amíg lesz akár egyetlen magyar is a Földön, addig lesz, aki kimondja: itt béke lesz, mert mi békét akarunk és szabadság lesz, mert mi szabadságra születtünk” – hangsúlyozta népes hallgatósága előtt Orbán Viktor.

Jobbik: az ’56-osok nem ezért adták a vérüket

A nemzeti ünnepre is olcsó brüsszelezés, áldozathibáztatás és riogatás jutott: az ’56-osok nem ezért adták a vérüket – reagált a Jobbik a miniszterelnök „ünnepi” beszédére. Mint az ellenzéki erő fogalmazott, a hősök szabadság utáni vágyát ma is érezhetjük. Ez pedig a mindenkori hatalom hibája és bűne.

A Jobbik közleménye rámutatott,

„az ’56-osok nem azért harcoltak és haltak meg, hogy a Ruszkik, haza! után ma a Ruszkik, vissza! szirénszava szóljon a Kossuth téren nemzeti „giccsgúnyába” öltöztetve. Nem azért harcoltak, hogy nemzeti és európai érdekeket eláruló kormánya legyen hazánknak. Nem azért harcoltak, hogy a miniszterelnök szedett-vedett celebparaván előtt üzengessen zebrákra éhező, de fogatlan oroszlánként a világ minden szegletének vaskos és álságos brüsszelezéssel.”

Az ellenzéki párt közleményében azt írja, az ’56-osok a szabadságért, a becsületért álltak ki, egy szabad, biztonságos, élhető jövőért!

Orbán Viktor mai beszédéből is éppen „csak” a magyarokat érintő valóság hiányzott. A magyar Gripen vadászgépek „békerepdesését” néző közönség is megtapasztalhatta, hogy összességében a mai produkció október 23-i beszédnek gyenge, búcsúbulinak pedig lehangoló és unalmas volt – áll a kommünikében, majd hozzáteszik, az ’56-osok miatt is kötelességünk azért harcolni, hogy olyan kormánya legyen hazánknak, amely számára a magyar nemzeti érdek az első, nem pedig a hatalom megtartása és idegen érdekek szolgálata.

A Jobbik ünnepi megemlékezéséről itt számoltunk be:

Magyar Péter: az ’56-os elődök szabadságlángját azóta sem tudták eloltani.

Az 1956-os forradalom maga volt a csoda, mert egy sokat szenvedett nép ki merte mondani, elég volt – hangsúlyozta a Tisza Párt elnöke a nemzeti ünnep alkalmából szervezett nemzeti menetet követően csütörtökön délután Budapesten, a Hősök terén.

A pesti srácok és lányok nem kértek többet, csak hogy szabadon élhessenek a saját hazájukban – emelte ki a pártelnök beszédében.

Úgy folytatta: bár november 4. után úgy tűnt, hogy a forradalom elbukott, de a lélek, a magyar lélek győzött, mert a szabadság lángját, amit ’56-os elődeink gyújtottak meg, azóta sem tudták eloltani.

„Október 23. nem csak a múlt, hanem a magyar jövő üzenete is: hogy mindig lesznek, akik ki mernek állni, akik hisznek a szabadságban, és akik újra és újra felgyújtják azt a lángot, amit a pesti srácok és a pesti lányok gyújtottak meg 1956 októberében” – fogalmazott a politikus.

„Alig több mint 170 nap múlva egy szabad és mosolygós országban fogunk ébredni. Ahhoz, hogy ez így legyen, szükségünk lesz alázatra, emberségre, kőkemény munkára és egy nagy adag hazaszeretetre” – mondta Magyar Péter, aki arról is beszélt, hogy új országjárást indít „Út a győzelembe” címmel.

November 4-ig minden magyar a világ legtisztább forradalmának hőseire emlékezik, másnap, november 5-én pedig elindítjuk az eddigi leghosszabb és legfontosabb országjárást, eljutunk mindenhova és mindenkihez – tette hozzá.

Lapunk ünnepi publicisztikája itt olvasható:

(MTI nyomán)