Harc a kürtőskalács ellen

Milyen sokszor hallottuk már, hogy jó pörköltet, gulyáslevest csak egy magyar tud elkészíteni. Kis túlzással ugyan, de külföldön ezekkel a remek ételekkel társítják a magyar konyhát, ugyanakkor a hazánktól messzire szakadt nemzettestvéreink is nosztalgiával gondolnak vissza a máshol nem tapasztalható hazai ízekre.
 
Azonban van egy olyan magyar étel, amely bár hazánkban, sőt az egész világon is közismert és közkedvelt, mégis a hazai hivatalos megítélése igen mostoha. Ez pedig a kürtőskalács.

Forgatott dorongon sütött édes sütemény

A kürtőskalács több, mint vásárokon, szabadtéri rendezvényeken, vagy épp utcai bódékban felszolgált finomságnál, valójában az erdélyi magyarság egy több évszázados múlttal bíró süteménye. Ennek ismeretében fontos szerepet tölthetne be a magyar turizmus népszerűsítésében, és nemzetünkhöz kapcsolható márkanévvé válhatna.
 
Ezt az áttörést próbálja elérni a Nemzetközi Kürtöskalács Szaktestület (NKSZ) is, de nem fogják kitalálni, hogy mi akadályozza meg őket ebben a kampányban, hát persze, hogy egy magyar intézmény, jelesül a Földművelésügyi Minisztérium keretein belül működő Hungarikum Bizottság.
 
 
Az NKSZ kiemelt céljának tekinti, hogy a székely nemzeti süteményt Hagyományos Különleges Termékként (HKT) ismertesse el az Európai Unióval. Ennek oka, hogy Szlovákia eredetvédett termékként regisztráltatta az EU-nál a kürtőskaláccsal rokon szakolcai trdelniket 2006-ban, ugyanakkor ez viszont nem gátolhatta volna meg a magyar hatóságokat abban, hogy a kürtőskalácsot magyar termékként bejegyezzék, ám hiába a tudományos bizonyíték, ez a lépés elmaradt.

Egy tragikomikus vita

A NKSZ közleménye szerint egy tragikus hercehurca következett ezután: "az illetékesek az olcsóbb termékeket előállító sütők nyomásának engedve elzárkóztak attól, hogy megkülönböztessük a klasszikus, illetve az olcsóbb alapanyagokból készülő vásári kürtőskalácsokat".
 
Kiderült az is, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Eredetvédelmi Tanács úgy találta, hogy ez a finomság mindössze 25(!) éve jelent meg hazánkban (utána néztünk: a kürtőskalácsra utaló első írásos dokumentum az Erdélyi fejedelemség Kolozs vármegyéjéből származik, és a kiállítás éve 1679).
 
De ezzel még nem fogytak el a légből kapott érvek. A tárca illetékesei szerint azért nem lehet levédeni ezt a nevet, mert az már széles körben elterjedt (ennek ellentmond, hogy a tepertős pogácsa elnevezés például ebbe a kategóriába került), de belekötöttek a sütési folyamatokba, sőt kizáró okként szerepelt a kürtőskalács hosszának kérdése is. Végül persze a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület illetékességét is megkérdőjelezték.

Látszattevékenység?

Azonban létezik egy másik olvasata is a történetnek, amelyről szintén szó esik a közleményben:
„amíg le nem szögeztük, hogy ragaszkodunk bizonyos szakmai követelményekhez, és a vásárlók tájékoztatásához, illetve amíg föl nem hívtuk a közvélemény figyelmét az ugyancsak a Földművelésügyi Minisztérium által irányított hungarikum-folyamat körüli visszaélésekre, a most áthidalhatatlannak tekintett akadályokról munkatársaik még csak említést sem tettek”. 
 
Mint fogalmaztak, az NKSZ számára nyilvánvalóvá vált, hogy az illetékesek legfőbb nemzeti értékeinket - a hungarikum törvény ellenére - méltatlan módon kezelik. Elég arra utalni, hogy a Rubik kocka, a Dobos torta, a C-vitamin vagy a korondi fazekasság nem hungarikum, de Ilcsi szépítő füvei (a Madártani Egyesület ajánlásával), a semmiből előbukkant karcagi birkapörkölt, vagy egy nemlétező növénykategória, a magyar akác viszont megkapta ezt a státuszt. A folyamat gyökeres felülvizsgálatát tartjuk szükségesnek - írták a közleményükben.
 
Megjegyzik azt is:
miközben a Hungarikum Bizottság milliárdokat költ el látszattevékenységekre, például fantáziátlan reklámokra, számos jelentős nemzeti értékünkről ijesztően kevés színvonalas tájékoztató anyag lelhető fel.
Ehhez csak annyi kommentárt fűznénk hozzá, hogy elég összehasonlítani az NKSZ és a Magyar Értéktár világhálós oldalát, a szakmai különbség egyből érzékelhető.
 
A helyzet odáig fajult, hogy a székelyföldi sütők fölvetették, ha folytatódik ez a hercehurca, kénytelenek lesznek zöld utat adni a kürtőskalács romániai termékként való EU-regisztrációjához.
 
Érthetetlen.