Németországban a koalíciós pártok újabb menekültügyi intézkedéscsomagról állapodtak meg, a csütörtökön Berlinben bemutatott tervek között szerepel, hogy gyorsított eljárással döntenek a biztonságos országokból származó menedékkérők ügyében. Ez elsősorban a Balkánról, Koszovóból, Albániából, vagy Szerbiából érkezőkre vonatkozik majd.
A konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) megállapodása szerint az új típusú eljárást az úgynevezett repülőtéri eljárás mintájára folytatják le, ami azt jelenti, hogy
a menedékjogi kérelmet egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre.
A gyorsított eljárás alá vonják a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó kérelmezőket is - mondta Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke a bajor testvérpárt (CSU) elnökével, Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel és Sigmar Gabriel alkancellár-gazdasági miniszterrel, az SPD elnökével folytatott megbeszélés után. A három pártelnök közösen ismertette a terveket a berlini kancellári hivatalban.
A gyorsított eljárás alá vont kérelmezőket külön erre a célra szolgáló különleges állomásokon helyezik el. Összesen öt ilyen intézményt hoznak létre. A menekültválságban leginkább érintett Bajorország tartományban két olyan állomást - a manchingit és a bambergit - jelöltek ki, amelyeken már most is a menekültstátus megszerzésére igen csekély eséllyel rendelkező nyugat-balkáni menedékkérőket gyűjtik.
Az intézmények ugyan nem zártak, de
megszigorítják lakóik helybenlakási kötelezettségét.
A tervezett új szabály szerint nem hagyhatják el az adott járást, ellenkező esetben elesnek a menekültügyi ellátórendszerben járó juttatásoktól.
A koalíciós pártok megállapodtak abban is, hogy a tartományi hatáskörbe tartozó kitoloncolási eljárások felgyorsítása céljából a szövetségi kormány felállít egy koordinációs központot, amely egyebek mellett az elutasított és hazaszállítandó menedékkérők úti okmányainak beszerzésével foglalkozik.
Két évre felfüggesztik a családegyesítés lehetőségét
az oltalmazottak, vagyis azon menedékkérők esetében, akik ugyan nem jogosultak menekültstátusra, de Németországban maradhatnak valamilyen ok miatt, például azért, mert hazájukban halálbüntetés fenyegetné őket.
Bevezetik továbbá a menekültigazolvány intézményét. Az okmány segítségével csökkenthető a bürokrácia, megspórolható, hogy a menekülteket minden egyes hatóságnál és hivatalnál külön nyilvántartásba vegyék. Szintén a menekültekre vonatkozik, hogy
aki nem dolgozik, hanem szociális támogatásból él, köteles hozzájárulni a német nyelvi és integrációs tanfolyamok költségéhez.
A német koalíciós pártok egyetértésre jutottak abban is, hogy a kormánynak az uniós szinten minden lehetséges lépést meg kell tennie a külső határok védelmének erősítéséért, az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) fejlesztéséért és azért, hogy az uniós határon létrehozandó regisztrációs gyűjtőpontok, úgynevezett hot spotok mielőbb teljes mértékben működőképessé váljanak.
A megállapodást összefoglaló dokumentumban szerepel, hogy össze kell hívni egy EU-Törökország csúcstalálkozót, amelyen dönteni kell egyebek mellett egy
"legális menekültkontingens" áttelepítéséről
Törökországból az EU-ba.
Ugyancsak fontos Afganisztán, ahol a koalíciós pártok meggyőződése szerint a stabilizációt és az ország fejlesztését tovább folytató nyugati erőknek "védett övezeteket" kell kialakítaniuk, hogy az ország polgárainak ne kelljen elhagyniuk hazájukat - tette hozzá a német kancellár.
A CDU, az SPD és a CSU elnökei hetekig tartó, főleg a konzervatívok által szorgalmazott tranzitzónák ügye körül forgó vita után vasárnap kezdtek hozzá az egyeztetéshez, amelyet végül a csütörtöki, második találkozójukon zártak le. Egy "intenzív" konzultációs folyamat révén "jó, fontos lépést tettünk előre" - hangsúlyozta Angela Merkel.
Sigmar Gabriel örömét fejezte ki, hogy a pártja által korábban hatalmas börtönövezetként jellemzett tranzitzónákról szóló elképzelés lekerült a napirendről. Azzal kapcsolatban, hogy cserébe el kellett fogadnia a gyorsított eljárás alá vonni tervezett menedékkérők helybenlakási kötelezettségét, azt mondta, hogy ez megfelelő, arányos intézkedés, és korábban különben is az volt a szabály, hogy a menekültek nem hagyhatják el a számukra kijelölt közigazgatási egységet.
Horst Seehofer kiemelte, hogy a megállapodás révén felgyorsul az elutasított menedékkérők kitoloncolása, ami kulcsfontosságú a védelemre szoruló emberek ellátáshoz szükséges kapacitások biztosításához.
A CSU elnöke - aki az utóbbi hetekben többször élesen bírálta Merkelt a menekültkérdésben - úgy vélte, sikerült jó megállapodást kötni, és "komoly esélyt nyerni arra, hogy visszaszerezzük az emberek bizalmát politikánk iránt".