Januárban is rekordszint közelében stagnált a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok száma. Az ÁEEK honlapjára feltöltött legfrissebb adatok szerint országszerte 332 olyan körzet van, ahol legalább fél éve nincs háziorvos. Ez csupán kettővel kevesebb, mint tavaly decemberben.
2020-ra egymillió ember maradhat háziorvos nélkül
Egy friss kormányzati kutatás szerint a 60 év feletti háziorvosok 67,5 százaléka arra készül, hogy öt éven belül piacra dobná a praxisát. A piacon most jelentkező eladók zömében most is nyugdíjazás előtt állók, vagy lakhelyet változtatók, de sokan a külföldi munkavállalás miatt akarják értékesíteni a praxisukat, a vevők pedig leggyakrabban a negyven év körüli szakorvosok.
A legrosszabb helyzet továbbra is a 660 ezres Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, ahol 46 körzetben nem tudják megoldani tartósan az ellátást. A legjobban továbbra is az ország nyugati része áll, azon belül Zala megye, ahol csak öt, tartósan betöltetlen praxis jut 275 ezer emberre.
„Az, hogy most januárban épp áll, vagy nem áll a szám, az a lényeget tekintve mindegy. A betöltetlen praxisok száma magasabb, mint valaha, tehát mindenképp egy elég rossz helyzetben vagyunk.”
- ezt már Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke mondta az Alfahír megkeresésére. A szakember szerint a probléma bármikor súlyosodhat, mert arányaiban nagyon sok idős orvos dolgozik az alapellátásban.
Éger István szerint ahhoz, hogy ez ne történjen meg, és a fiatal orvosok belépjenek az alapellátásba, két fő területtel kellene foglalkozni: a háziorvosi finanszírozással és a praxisokkal kapcsolatos jogbiztonság megteremtésével.
A MOK elnöke szerint átlagosan 1 millió forinttal kellene emelni a praxisdíjat, amiből az orvosoknak gyakorlatilag minden kiadásukat finanszírozni kell. Egy ilyen emeléssel viszont a háziorvosok becsületesen meg tudnának élni egy praxisból és nem szorulnának arra, hogy még több mellékállást vállaljanak. Éger István úgy fogalmazott:
„Egy háziorvosi munka bőven adna annyi feladatot, hogy azzal el lehetne tölteni egy egész napot, és ez volna a népegészségügyi közérdek.”
A másik probléma, ami visszatartja a fiatal orvosokat az alapellátástól az a praxisok jogbiztonságának megoldatlansága. Jelenleg ugyanis az önkormányzatnak áldását kell adnia az új orvosra, így akár meg is vétózhatja a praxis betöltését. Ráadásul, ha az önkormányzat nem köt szerződést a praxist megvásárló orvossal, akkor a praxisjog egy év múlva átszáll a helyhatóságra. Ez azt jelenti, hogy az így a távozó orvos egy fillért sem kap a korábban megvásárolt körzetéért, az önkormányzat pedig azt ültet be a helyére, akit akar. Éger szerint a megoldás egy évtizede várat magára. A legtöbb, amit tehetnek, hogy folyamatosan rámutatnak a következményekre:
„Csak az elmúlt esztendőben legalább négyszer írtuk le, azt elmondani sem tudom, hogy hányszor magyaráztam el az éppen aktuális vezetőnek, de egyszerűen nem történik semmi.”
A szakember által felsorolt, megoldásra váró problémák a Jobbik egészségügyi szakpolitikusa szerint egy magasabb, rendszerszintű problémát jeleznek: az egészségüggyel már kilenc éve nem foglalkozik súlyának megfelelően a kormányzat. Lukács László György az Alfahírnek azt mondta, hogy ha igazán meg akarnák oldani a szektor problémáit, akkor komplex rendszerként kezelnék az egészségügyet, nem pedig toldozgatnák-foldozgatnák a rendszert. A praxisok jogbiztonságának megteremtéséről és a finanszírozással kapcsolatos problémákról úgy fogalmazott:
„A kormányt szimplán nem érdekli, hogy a háziorvosok milyen körülmények között dolgoznak, és nem érdekli, hogy a betegek ezáltal milyen háziorvosi ellátással találkoznak.”
A politikus szerint a magyar alapellátás európai viszonylatban is gyengén teljesít, ráadásul az országon belül is hatalmas különbségek vannak. Lukács László György szerint a háziorvosok egészségügyi rendszeren belüli kapuőri szerepe egyáltalán nem funkcionál és ezt látják a kormánypárti politikusok is. A problémák rendezésének halogatásával Orbán Viktorék szerinte a szakemberek hivatástudatával élnek vissza:
„Lényegében arra játszik a kormány, hogy az egészségügyi dolgozók eddig is megoldották valahogy, hát oldják meg ezután is.”
Az LMP úgy látja, hogy a magyar kormánynak jóval nagyobb figyelmet kellene fordítania a frissen végzett orvosok itthon tartására. Kanász-Nagy Máté, a párt ifjúsági szakszóvivője szerint az orvosi egyetemet elvégzők száma alapján az utánpótlást biztosítani lehetne az alapellátásban is, de sokan inkább külföldre mennek a jobb munkakörülmények és a magasabb bérek miatt.
„Az első lépés a források radikális emelése lenne. Most nagyjából a GDP 4%-át költjük az egészségügyre, ezt akár középtávon meg lehetne másfélszerezni.”
Kanász-Nagy Máté szerint a praxisok jogbiztonsága a figyelem hiánya miatt nincs biztosítva annak ellenére, hogy ezt a kérdést viszonylag egyszerűen lehetne rendezni. Az LMP-s politikus azt mondta: a kormánynak szemmel láthatóan számos más téma előrébb való, mint az alapellátás helyzetének megnyugtató rendezése, ilyen például a propaganda és az arra költött tízmilliárdok, Orbán Viktor várba költözése vagy akár a keleti nyitás politikája.
Eszes Ádám