A több mint 220 oldalas dokumentum a tervezett helyszínek mellett a városszerkezeti összefüggésekkel, a közlekedési és közmű infrastruktúrával, a turisztikával, a szükséges biztonsági intézkedésekkel, a fenntarthatóság témakörével, valamint az olimpia örökségével, illetve jogi és tulajdoni hátterének a biztosításával is foglalkozik.
A központi poliklaszteres megoldás lényege hogy igyekszik az olimpiai fókuszpontokat több halmazba szétosztani, és az a legnagyobb előnye, hogy elősegítheti a nagyobb léptékű városfejlesztést, új alközpontokat kialakítva a városban. A javaslatban szerint az 1992-es barcelonai olimpián is ezt a modellt alkalmazták.
A dokumentum szerint a helyszínkiválasztás egyik fő szempontja Budapest mostani adottságainak figyelembevétele volt, s minden lehetséges önálló területegységet három kiemelt szempont szerint vizsgáltak. A helyszíneknek illeszkedniük kell a főváros olimpiától függetlenül meglévő fejlesztési terveihez, fejlődési pályájához; az adott terület olimpiai helyszínként való bevonása lehetőleg extra fejlesztés nélkül, vagy a szükséges minimális fejlesztéssel legyen lehetséges; maximalizálható legyen a helyszínek utóhasznosítása.
A javaslatban a budapesti olimpia szerkezete hét klaszterre, illetve a főváros közigazgatási határain belül még három különálló versenyhelyszínre tagolódik.
A központ az Olimpiai Park klaszter, amely a IX., X. és XXI. kerületekben, a Kvassay-zsilip térségében helyezkedik el. Itt kapna helyet a 60 ezer férőhelyes atlétikai stadion, az olimpiai falu, a médiafalu, illetve a sajtó- és közvetítőközpont, a Kongresszusi Központ (tervezett verseny: súlyemelés), a Budapesti Teniszközpont (tenisz, kézilabda döntők), a triatlonközpont (triatlon) és a Budapest X-Park (kajak-kenu szlalom, BMX).
A Margitsziget klaszterben a sziget déli részére és a Kossuth Lajos térre javasolnak versenyhelyszínt. Az Iharos Sándor Atlétikai Centrumban az íjászat selejtezőit rendeznék, a sportági fináléknak a Kossuth téri íjászközpont - mint ideiglenes létesítmény - adna helyet. Ebbe a klaszterbe tartozik még a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, ahol a vízilabdatorna selejtezőire kerülne sor.
Az Óbudai-sziget klaszterben az Óbudai Velodrom (pályakerékpár) és a 2017-es vizes világbajnokságra épülő Dagály Úszókomplexum szerepel helyszínként, utóbbiban úszó-, műugró- és szinkronúszó-versenyeket, valamint a vízilabdatorna döntőit rendeznék meg.
Ez a három klaszter alkotja a javaslatban Duna térségként szereplő egységet, míg az úgynevezett városfejlesztési térségben a Hősök tere, a Puskás, a Vásárközpont és a Népliget elnevezésű klaszter szerepel.
A Hősök tere klaszterben két helyszínt tartalmaz a javaslat: a téren az országúti kerékpárosok és az atlétika utcai versenyeit rendeznék, míg a Városligetben - ideiglenes létesítményként - strandröplabda-központot alakítanának ki.
A Puskás klaszter a Puskás Ferenc Stadiont, a Papp László Budapest Sportarénát, valamint a Syma Rendezvényközpontot foglalja magában. Az olimpiai labdarúgótorna fináléit az ötkarikás játékoktól függetlenül megépülő, 68 ezer néző befogadására alkalmas Puskás Ferenc Stadionban bonyolítanák le, a kosárlabdázók viadalának a Papp László aréna, a tornászok versenyeinek a Syma Csarnok adna otthont.
A Vásárközpont klaszter a X. kerületben, az Albertirsai út, Fehér út és a Kincsem Park által határolt terület, ahol a Hungexpo területén lévő G csarnokban a tollaslabdázók és a tekvondósok, a D1 csarnokban a cselgáncsozók és a birkózók, a D2 csarnokban pedig az ökölvívók versenyeznének.
A Népliget klaszterben négy helyszín szerepel: a Népliget Aréna, a Népliget Gyeplabdaközpont, a Népliget Öttusaközpont és a Ferencváros labdarúgócsapatának otthona, a Groupama Aréna. Az öttusázók vívó-, és úszóversenyét a Népliget Arénában rendeznék, a lovaglásnak, futásnak és lövészetnek az öttusaközpont adna otthont. A vívók szintén a Népliget Arénában küzdenének meg egymással, az FTC stadionjában labdarúgó-mérkőzésekre és a rögbisek küzdelmeire kerülne sor.
A három különálló versenyhelyszín az Etele téren, a Nagytétényi lőtéren, valamint a Testvérhegyen helyezkedne el. Utóbbi a hegyikerékpárosok viadalainak adna otthont, az Etele téren a röplabdázók, Nagytétényben pedig a sportlövők versenyeznének.
Budapest közigazgatási határain kívül Balatonudvariban, Balatonfüreden, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Szegeden, Székesfehérváron, Üllőn és Veszprémben alakítanának ki versenyhelyszíneket. A golfozók a balatonudvari Royal Golf Clubban, a vitorlázók és a hosszútávúszók Füreden versenyeznének. A debreceni, győri és diósgyőri futballstadionban a labdarúgótorna selejtezőire kerülne sor. A debreceni Főnix Csarnokban kosárlabda-selejtezőket, a győri Audi Arénában és a veszprémi arénában kézilabda-selejtezőket rendeznének, a fehérvári Alba Arénában asztaliteniszezők, Üllőn a lovasok, a szegedi Olimpiai Központban pedig az evezősök és a kajak-kenusok mérnék össze tudásukat.
A javaslatban emlékeztetnek rá, hogy a 2024-es olimpián 40 sportágban kell majd versenyeket rendezni. A hét klaszterben 27 sportág számára 23 helyszín kerülne kialakításra Budapest központjától számítva 10 kilométer sugarú körön belül. A fővárostól 50 km-en belül 33 sportág eseményei lennének elérhetőek a nézők számára.