A közleményből kiderül: Zágráb támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Szerbia tesz azért, hogy közelebb kerüljön az EU-hoz, de csak abban az esetben ad zöld fényt Belgrádnak az alapvető jogokról szóló (23-as és 24-es) csatlakozási fejezetek megnyitására, ha teljesíti a feltételeket.
Az uniós tagországok kormányait képviselő tanács illetékes munkabizottsága, amely előkészíti a tárgyalásokat, hétfőn levette napirendjéről a 23-as csatlakozási fejezet megnyitását, mert Horvátország nem küldte el álláspontját. Ahhoz, hogy a bizottság meg tudjon nyitni vagy le tudjon zárni egy fejezetet, mind a 28 EU-tagállam beleegyezésére szüksége van.
Miro Kovac horvát külügyminiszter szerint Zágráb szempontjai ismertek Szerbia és az EU számára, és Horvátország álláspontja továbbra sem változott. Szerbiának az EU-csatlakozási fejezetek megnyitásához tiszteletben kell tartania az emberi, ezen belül is a kisebbségi jogokat, valamint az erre vonatkozó nemzetközi egyezményeket és szerződéseket - hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy Belgrádnak teljes egészében együtt kell működnie a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló, hágai Nemzetközi Törvényszékkel, és meg kell reformálnia igazságszolgáltatását.
Horvátország már korábban is felszólította Szerbiát, hogy helyezze hatályon kívül azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy olyan vádlottakat állítsanak bíróság elé, akik nem Szerbiában követték el a terhükre rótt bűncselekményt. A vitatott törvény szerint Szerbiában olyan feltételezett háborús bűnösöket ítélhetnek el, akik Boszniában vagy Horvátországban, az ott élő szerbek rovására követtek el bűncselekményeket.
Tomislav Karamarko miniszterelnök-helyettes újságíróknak úgy nyilatkozott: Horvátország segíteni fogja Szerbia EU-csatlakozását, de ez nem azt jelenti, hogy enged a feltételekből.
"Szerbia nem játszhat kis Hágát" - fogalmazott Karamarko.
Ivica Dacic szerb külügyminiszter értelmetlennek tartja Horvátország akadékoskodását, és azt üzente Zágrábnak, hogy ne fenyegetőzzön. Horvátország ne játsszon nagyhatalmat, mert nem az - mondta, egyúttal hozzátette: Szerbia számára lényegtelen ország Horvátország.
Politikai szakértők szerint a horvát diplomáciára nagy feladat vár a jövőben, hogy megmagyarázza a többi tagállamnak, miért nem tud Zágráb egyszerűen túllépni a területén elkövetett súlyos háborús bűnökön, amelyek ügyét 25 évvel a háború után sem tudja lezárni, részben az eltűnt személyek miatt.
Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Szerbiának az Európai Tanács 2012. március 1-jén adott tagjelölt státust, de csak 2013 januárjában kezdődhettek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások. A csatlakozás leghamarabbi lehetséges időpontjának 2020-at jelölték meg.