Andrej Plenkovic horvát kormányfő vasárnap Kninben, a hadművelet 23. évfordulóján rendezett központi állami ünnepségen úgy fogalmazott, azzal, hogy egyesek nem hajlandóak szembenézni a múlttal, csak késleltetik a megbékélést. Aleksandar Vucic szerb államfő egy nappal korábban az akciót a hitleri Németország zsidók elleni fellépésével hasonlította össze.
A 23 évvel ezelőtti hadműveletben a horvát hadsereg visszafoglalta a horvátországi szerb szakadárok kezén lévő terület nagy részét és annak fővárosát, Knint.
Plenkovic kiemelte, hogy Horvátország nagyszerű győzelmet aratott 1995-ben, és egyúttal kezet nyújtott Szerbiának.
"Jó viszonyt akarunk, amely az igazságon és az igazságosságon alapszik" - mondta, hozzátéve, meg kell találni mindenkit, aki bűncselekményt követett el.
Az évforduló minden évben komoly feszültséget okoz a két ország viszonyában. Szerbiában szombaton tartottak megemlékezést a horvát területvisszafoglaló hadművelet szerb áldozatairól.
Aleksandar Vucic miniszterelnök a megemlékezésen arról beszélt: nem lesz többé Vihar, mert Szerbia elég erős ahhoz, hogy gondoskodjon saját népéről, és többé senkinek sem engedi meg, hogy szerbeket üldözzön.
A szerb államfő bűncselekménynek nevezte a horvát hadműveletet, és a korábbi évekhez képest is erőteljesebben fogalmazott azzal, hogy
a hitleri Németország zsidóellenes fellépéseivel hasonlította össze.
A Vihar hadműveletben több mint 200 ezer horvát katona vett részt, akik 84 óra alatt ellenőrzésük alá vontak 10 ezer 400 négyzetkilométernyi, a szerbek által korábban elfoglalt területet, Horvátország összterületének 18,4 százalékát.
Az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik. Ezenkívül sok ezer, többségében szerb nemzetiségű ember hagyta el otthonát, nagy részük Szerbiába menekült.
A szerb becslések szerint 200-250 ezer, az ENSZ szerint 100 ezer, a horvátok szerint 90 ezer ember menekült el.
1991-92-ben a szerb szakadárok a Jugoszláv Néphadsereg segítségével létrehozták a Krajinai Szerb Köztársaságot. A harcokban 200 horvát katona és civil halt meg, 22 000 ember elmenekült, 800-an pedig eltűntek. A háborúban sok magyar is részt vett, különösen heves harcok dúltak Szentlászló és Kórógy körül.
Ahol összefolyt a magyarok és horvátok kiontott vére
Vasárnap horvátok és magyarok együtt emlékeztek a délszláv háború hőseire és áldozataira a két nép által vérrel szentelt szövetség szimbólumává vált Szentlászlón, majd együtt vonultak át a 23 évvel ezelőtt porig rombolt, a horvát függetlenségi küzdelem jelképévé vált Vukovárra.
Vukovár megszállásakor, 1991 augusztusában
a szerb fegyveresek a városi kórházból elhurcoltak 294 embert (főként sebesülteket), lemészárolták őket és tömegsírba temették, melyet 1996-ban tártak fel.
Szerbiában hivatalosan is gyásznappá nyilvánították a Vihar hadművelet évfordulóját, így emlékezve a horvát hadművelet szerb áldozataira.
Horvátországban ma is az az általános vélemény, hogy a hadsereg honvédő háborút vívott, csak védekezett, agressziót nem követett el, amit szerintük a hágai bíróság döntése is legitimált. 2012. október 16-án ugyanis a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező Nemzetközi Törvényszék
megsemmisítette a Vihar hadművelet fő irányítói, Ante Gotovina és Mladen Markac tábornokok elleni korábbi elmarasztaló ítéletet.
A két parancsnokot a katonáik által elkövetett cselekmények miatt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával állították bíróság elé. Belgrádban viszont azóta is népirtást emlegetnek.