„Ezek a csapatok gyakran úgy viselkednek, mint a renegát banditák lennének […] Viselkedésükkel megakadályozzák, hogy az emberek élelmiszerhez jussanak, ezzel szembe mennek az alapvető nemzetközi joggal, ezért ezeket az elkövetőket el kell számoltatni!”
– nyilatkozta Denis Krivosheev, az Amnesty International Európai és Közép–Ázsiai részlegének igazgatóhelyettese.
A szervezet kiemeli az ukrán Dnipro-1 alakulatot, amely Donyeck mellett állomásozik, s az idevezető utakat lezárva állított meg négy nyugatról jövő segélyszállítmányt, majd kis várakoztatás után meg is tagadta a bejutatást a fegyveres konfliktussal sújtott területre (lásd a fenti képet). Így az ott lévő civilek, nem harcoló felek sem juthatnak hozzá az alapvető élelmiszerekhez és gyógyszerekhez.
Ugyanezt tapasztalta a szervezet a luhanszki régióban is, az ukrán csapatok itt is megakadályozták, hogy a civileknek szánt csomagok eljussanak hozzájuk. Sőt, a jelentés is kiemeli, hogy itt azokról az ukrán önkéntes csapatokról van szó, akik korábban önkényes letartóztatásokba és a civil lakosság elleni kínzásokba is keveredtek. Kijevet is tájékoztatták ezekről a nemzetközi jogot sértő bűncselekményekről, de onnan válasz nem érkezett.
A segélyszállítmányok pedig nagyon fontosak, hiszen Kijev döntött úgy, hogy "leválasztja” magáról a keleti részeket, így sem a szociális ellátásokat, sem a nyugdíjakat, béreket nem utalja a civil lakosság számára, így mára már a lakosság nagy része teljes egészében ezektől a szállítmányoktól függ.
Hasonlóan nyilatkozott az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is, aki kijelentette: nagy aggodalomra ad okot, hogy Kijev azt a veszélyes döntést hozta, hogy nem fizeti a nyugdíjakat és a szociális ellátásokat a harcokban érintet területek lakóinak. Tegyük hozzá, hogy ez azért is furcsa lépés, hiszen a kijevi és a nyugati kormányok folyamatosan azt kommunikálják, hogy orosz katonák vesznek részt a harcokban, és valójában az ukrán hadsereg és kormány a behatoló oroszokkal áll harcban, mégis a saját, azaz ukrán állampolgároktól vonja meg az alapvető ellátást.
Az ENSZ adatai alapján 5.2 millió ember él a harcok által sújtott területen, amelyből másfél millió embert érint közvetlenül a pénzelvonás, a szolgáltatások hiánya és a segélyszállítmányok bejutatásának megakadályozása. Szintén az ENSZ Gyermek Gyorssegélyalapjának jelentése szerint további 1.7 millió (!) kiskorú gyermek nem jut megfelelő ellátáshoz és iskolai neveléshez az ukrán kormány miatt, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is megkongatta a vészharangot, amikor arra figyelmeztetett, hogy Kelet–Ukrajnában mára már kritikus az egészségügyi helyzet: gyógyítható betegek halnak meg az élelmiszer és gyógyszerhiány miatt.
Egy szintén korábbi jelentés kiemelte, hogy több területen már nincs víz– és áramszolgáltatás, amely arra enged következtetni, hogy Kijev szeretné kiéheztetni Kelet–Ukrajna lakosait. Az ENSZ becslései szerint éppen ezért már több százezren kényszerültek arra, hogy elhagyják az otthonaikat.
Mindezeket figyelembe véve az Amnesty International kijelentette, hogy a várható humanitárius katasztrófa miatt Kijev nemzetközi jogba ütköző bűncselekményeket pártol és felszólította az ukrán kormányt, hogy hagyjon fel ebbéli tevékenységével.