Szakmai elismertség kontra morális gátak
Személye a politikában az emlékezetes leváltása révén vált ismertté, amikor is nagy sikert ért el a kormányzattal szemben a nemzetközi jogi bíróságon. Ennek ellenére felmerül a kérdés: a jogi tudás önmagában elegendő-e a nemzeti egység megteremtéséhez?
A kritikus hangok szerint nem. Különösen fájó pont a jelölt múltjában az 1956-os forradalom emléke:
A tatai sortűz ügye: A 2000-es években a Legfelsőbb Bíróság emberiesség elleni bűncselekmény miatt elítélte Korbely Jánost a tatai sortűz miatt. Korbely a strasbourgi bírósághoz fordult, ahol a testület – amelynek Baka András is tagja volt – 11:6 arányú döntéssel semmissé nyilvánította az ítéletet, azzal az indoklással, hogy a tett az elkövetéskor nem minősült emberiesség elleni bűncselekménynek.
A bírálók szerint Baka csatlakozhatott volna a különvéleményt megfogalmazók táborához is, ám ezt nem tette meg. Az 56-os szabadságharc hőseit szentként tisztelők számára ez a döntés az elvek feladásával és a forradalmárok cserbenhagyásával egyenlő.
A 2006-os rendőrterror utóélete
A jogilag védhető érvelések mögött morális kérdőjelek húzódnak meg a 2006-os események kapcsán is:
2010: Baka ellenezte a parlamenti beavatkozást a konkrét bírói ügyekbe (ami a bírói függetlenség jegyében még érthető volt).
2011: Alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg a 2006-os ítéleteket érintő semmisségi megoldással szemben.
2018: A Kúria általa vezette tanácsa egy 2006-os áldozat jóvátételi ügyében a jogsértett számára kedvezőtlen döntést hozott.
Mindezek alapján sokan úgy látják, hogy a formális jog mögé bújva a döntéshozók ismét nemet mondtak a morális igazságra.
Politikai és társadalmi kontextus
A jelölés módja szintén erős kritikákat váltott ki. Számos vélemény szerint a döntés meghozatala során – felülírva a társadalmi egyeztetést és a morális normákat – hiányzott a széleskörű bevonás. Ezzel párhuzamosan hangsúlyos az az álláspont is, amely szerint a köztársasági elnököt a népnek kellene közvetlenül megválasztania, elutasítva a pártok által kínált zárt ajtók mögötti alkukat.
Konklúzió
Baka András személye éles ellentétet mutat: szakmailag alkalmas, morálisan viszont sokak számára vállalhatatlan. Az eset ismét rávilágít arra a rendszerszintű problémára, hogy a nemzeti minimumok lefektetése és a társadalom valós bevonása nélkül egyetlen közjogi méltóság sem bírhat valódi, széleskörű társadalmi elfogadottsággal a megosztott magyar politikai térben.