Ebből az összegből 3,6 milliárd forintot július 15-éig, 1,3 milliárd forintot július 31-éig, a fennmaradó 1,9 milliárd forintot október 1-jéig kell biztosítani. Egy március végén megjelent kormányhatározat 5,5 milliárd forint átcsoportosításáról döntött, ez az összeg nőtt 6,8 milliárdra a mostani döntés értelmében.
Az Országgyűlés április 14-én hozott határozatot arról, hogy Magyarország legfeljebb 150 katonát küld az Iszlám Állam szélsőséges álmuszlim szervezet elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképzőközpontba. A magyar katonák 2017. december 31-ig maradnak a támaszponton, ahol biztosítási, kiképzési feladatokat látnak majd el.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta, az iraki helyszínen 110 katona teljesíthet majd szolgálatot, hat magyar tiszt a vezetési pontokon lenne jelen, míg a további katonák Magyarországon állnak rendelkezésre. A misszió költségvetése nem éri el a 20 milliárd forintot, amiben a felszerelések költsége is benne van, de elképzelhető, hogy ehhez az Egyesült Államok segítséget nyújt, és akkor alacsonyabb lesz az összeg – tette hozzá.
Összeállt az Orbán–Gyurcsány–Bajnai-koalíció
A Jobbik szerint az egész ügy megmutatja az Orbán-kormány és a nemzeti szuverenitás viszonyát, hiszen Gyurcsány és Bajnai embereivel kétharmadba tömörülve a fideszes képviselők megszavazták Magyarország kurdisztáni misszióját az Iszlám Állam ellen.
Gyöngyösi Márton, a nemzeti párt országgyűlési képviselője korábban arról beszélt, hogy az Orbán–Gyurcsány–Bajnai-koalíció egy olyan katonai misszió kiküldéséért jött létre, amely szolgalelkűségről és felelőtlenségről árulkodik. A képviselő emlékeztetett, a felkérés egy március 6-án érkezett e-mail-ben jött, amit még csak nem is egy befolyásos politikus küldött Magyarországnak, hanem csupán az amerikai hadsereg egyik kötelékének tisztje.
A politikus szerint ráadásul Magyarország úgy megy bele ebbe a konfliktusba, hogy nem mérték föl, milyen biztonságpolitikai kockázatokkal jár a misszió.