Az életének 90., uralkodásának 64. esztendejében járó II. Erzsébet királynő hagyományosan karácsony első napján szól az Egyesült Királyság és a zömmel egykori brit gyarmatokból álló Nemzetközösség népeihez. Karácsonyi üzenetét - más nyilvános megszólalásaival ellentétben – mindig maga írja, kormányzati beleszólás nélkül. Idei beszédében – konkrétumok nélkül – utalásokat tett az év során elkövetett súlyos terrorcselekményekre. Kijelentette ugyanakkor: az év e szakaszában világszerte milliók gyújtják meg a remény fényeit, amelyek mindig diadalmaskodnak a sötétség felett.
A brit uralkodó Jézus születésének történetét felidézve ugyancsak egyenes utalást tett az európai menekültválságra, jóllehet szintén konkrétumok említése nélkül, mivel a törvényerejű brit szokásjog alapján aktuálpolitikai kérdésekben nem nyilváníthat véleményt nyilvános megszólalásaiban. II. Erzsébet királynő kijelentette: Jézus születésének körülményei „távolról sem voltak ideálisak”, ám még ennél is rosszabb következett, mivel a családnak menekülnie kellett hazájából. Az uralkodó szerint „nem meglepő”, hogy a történet ma is világszerte élénken él a keresztények gondolkodásában. Hozzátette: jóllehet üldöztetést szenvedett és rövid életét kényszerűen szülőhelyétől távol töltötte, Krisztus ma is érvényes üzenete azonban nem bosszúra és erőszakra ösztönöz, hanem egyszerűen arra, hogy az emberek szeressék egymást.
„Ezt az üzenetet nem könnyű megfogadni, de nem is szabad tőle visszariadni”
- fogalmazott a királynő.