Habár az első negyedében csak 4528 lakást adtak át az országban, ami 26 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest, ez az adat nem rémisztő, mert az építkezési kedv nem csökkent: 8001 lakás építésére adtak ki engedélyt a hatóságok, ami 15 százalékkal több mint az előző évi – számolt be a KSH.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint „a visszaesés annak is köszönhető, hogy a 2020 év végi lakásátadás-dömping áthúzódhatott a tavalyi év elejére, ami magasra tette a lécet az idei első negyedév számára”.
A KSH adatai alapján
minden településkategóriában csökkent a lakásépítés: a megyei jogú városokban 38, a többi városban 43, a községekben 35 százalékkal kevesebb lakás épült az egy évvel korábbinál, a fővárosban 9,9 százalékkal kevesebb, 2440 lakást vettek használatba.
A természetes személyek által épített lakások aránya tovább csökkent, és 25 százalékot tett ki. A vállalkozások által építettek aránya 73 százalék volt. Az új épületekben használatba vett lakások 32 százaléka családi házban, 53 százaléka többlakásos épületben, további 13 százaléka lakóparkban található. Utóbbiak megnövekedett aránya néhány nagyobb fővárosi beruházáshoz köthető.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,1 négyzetméterrel, 81,4 négyzetméterre nőtt.
Pest megyében az épített lakások száma 42 százalékkal csökkent, és a korábban nagyobb számú lakást építő Győr-Moson-Sopron megyében is 45 százalékos volt a visszaesés. A központi nagyrégión kívüli megyékben felépült mintegy 1400 lakás az egy évvel korábbinak kevesebb mint kétharmada. Közben az építendő lakások száma a fővárosban a korábbi alacsony bázis közel háromszorosára ugrott, de ez a 2 ezret meghaladó érték még így sem éri el a korábbi évek 3-4 ezer körüli szintjét.
Pest megyében a kiadott építési engedélyek száma 14 százalékkal lett kevesebb, míg a központi nagyrégión kívüli megyékben kiadott építési engedélyek száma (4300) megegyezik az egy évvel korábbival.
Balogh László úgy látja, egymással ellentétes tényezők határozzák meg az új lakások piacát az idén. Az év első négy hónapjában a kereslet ugyan elmarad a tavalyitól, de ötéves távlatban a második legerősebb évkezdetről beszélhetünk.
„A kínálati oldalnak a tavaly ősszel indított zöld otthon program nagy lendületet adott, így idén áprilisban nagyobb volt az új lakások választéka, mint egy évvel korábban. Sőt, soha annyi településen nem kínáltak eladásra új lakóingatlanokat, mint most”
– fogalmazott Balogh. A zöld otthon program kerete azonban lényegében kimerült, így erről az oldalról nem kap további támogatást az új lakások piaca.
Az Ingatlan.com árkörképet is csinált: ez azt mutatja, hogy a keresletbővülés és a költségek növekedése miatt az új lakások ára jelentősen nőtt. A budapesti új lakásokat április végén 1,1 millió forintos átlagos négyzetméterár jellemezte, ami több mint 20 százalékos drágulásnak felel meg éves szinten. A fővároson belül jelentős eltérések vannak.
míg a legolcsóbb városrészek között van például a XVIII., a XX., a XXIII. kerület – de ezekben is 813-828 ezer forintos összeggel érdemes számolni négyzetméterenként.
A megyeszékhelyeken 29 százalékkal 755 ezer forintra nőtt az átlagár, a különbségek itt is hangsúlyosak. Debrecenben 890 ezer, Pécsen 885 ezer, Veszprémben 874 ezer, Győrben 806 ezer forintért kínálták eladásra az új lakások négyzetméterét.
A legolcsóbb megyeszékhelyek közé tartozik Szolnok, Nyíregyháza és Békéscsaba – itt 600 ezer forint alatt maradnak az árak.