Interjúnkban Gyöngyösi Mártont, a Jobbik európai parlamenti képviselőjét kérdeztük a magyar szólás- és sajtószabadság kérdésköréről, egy európai közmédia életre hívásáról, valamint a Fidesz és Orbán Viktor kilátásairól az európai politikában.
Szerdán a magyar sajtószabadságról is folyt vita az Európai Parlamentben, s ennek kapcsán szóba került Lengyelország és Szlovénia mellett Magyarország is. Hogyan jellemezné a sajtószabadság mai helyzetét hazánkban?
Valóban három ország volt a témája ennek a napirendnek, de döntő többségében Magyarországról volt szó, mégpedig azért, mert az EP-képviselők többsége is úgy értékeli, hogy
Más országokkal ellentétben Magyarországon a kormány a kommunista Rákosi-rendszer szalámitaktikáját alkalmazza, azaz szinte lépésről lépésre felszámolja a médiapluralizmust. De olyan mechanizmusokat is kiépít adminisztratív eszközökkel és a támogatás rendszerével, ami párját ritkítja. Hiszen még egy ilyen ország nincs, ahol 10 év alatt olyan hatóságokat és eljárásrendet hoztak volna létre, aminek az eredményeképpen igazából esély sincs arra, hogy a médiapiacon egy nem kormánypárti sajtóorgánum egyenlő esélyekkel induljon. Ami pedig a legdrámaibb, az a közszolgálati média helyzete, ugyanis Magyarországon, mint tudjuk, közel 100 milliárd forintból működik, és a kormánypárt zászlóshajóját testesíti meg.
Az EP-ben is elhangzott, hogy a Jobbik egy közös európai közmédia létrehozását szorgalmazza. Miért lenne ez fontos akár az Európai Unió szempontjából?
A Jobbik EP-programjában is megfogalmaztuk ezt a célt majdnem két évvel ezelőtt. Ez lenne a legfontosabb kérdés, amivel uniós szinten foglalkozni kellene, hiszen ma az egész EU és annak minden egyes tagállama véres verítékkel küzd a fake news és a hazug narratívák ellen, s jól látszik, hogy itt, Magyarországon ezeket a kormány csúcsra járatja. Csak, hogy egy példát mondjak: a Fidesz kizárása az Európai Néppártból sem a közszolgálati médiában, sem a kormánymédiában nem hír. Az egész világsajtó erről ír, mint egyfajta szenzációról, míg a Fidesz ezt teljesen negligálja.
Az is nyilvánvaló, hogy ezt nemzetállami szinten már egyre kevésbé lehet megtenni, hiszen mostanra a hírfogyasztás is határokon átível, akárcsak a klímaváltozás, vagy a vírushelyzet. Nagyon jó, ha vannak erről nemzetállami elképzelések is, de egy szinttel följebb, regionálisan, kontinentálisan és globálisan kell rá stratégiát építeni. Az EU-nak pedig ez az egyik legnagyobb problémája, mivel nincs közös narratívája, hanem ez jelenleg a 27 tagállam narratívájának felel meg, azaz nincs egységes álláspont. Szerintem nagyon fontos lenne az EU szempontjából, hogyha létezne egy olyan közszolgálatiság, amelyet mind a 27 tagállamban közvetítenének az adófizető polgárai adójából, teljesen függetlenül a reklámbevételektől és a nemzeti kormányoktól. Alapvetően Oroszország és az Egyesült Államok között az EU is megteremtené ezáltal a saját egységes nyilvánosságát és narratíváját. Jelenleg nincs olyan központi, objektív uniós közmédium, amely hiteles információkkal látná el, például a magyar választópolgárokat is, ehelyett ők rá vannak utalva az M1-re, a Ripostra, vagy az Origóra. Ha viszont ez szerte Európában létrejönne, akkor az autoriter rezsimeknek sokkal nehezebb dolguk lenne, mert a hazugságaikkal szemben a választóknak lenne egy alternatív hírforrásuk.
Mit gondol a Fidesz kilátásairól, például más politikai szereplőkkel való frakcióalakításáról az EP-ben azután, hogy a közelmúltban a Fidesz képviselői távoztak az Európai Néppártból?
Nekem sincsen biztos információm, de én igazából azt látom, hogy a Fidesz most egy amolyan "senki földjére" került, elszigetelődött. Így most nincs is nagyon más opciója, lehetősége, mint hogy a jelenlegi politikájának megfelelően szélsőjobboldali csoportokkal keresse az együttműködés lehetőségét. Jelenleg az ECR (Európai Konzervatívok és Reformisták) és az ID (Identitás és Demokrácia) frakciója, illetve nem is minden pártjuk, hanem csak azok hangadói lennének nyitottak erre: előbbiben inkább a PiS (Jog és Igazságosság) mint a lengyel kormánypárt, vagy a Fratelli d'Italia olasz ellenzéki párt, akikkel Orbánék eddig is szoros kapcsolatot ápoltak. Utóbbiban, az ID-ben pedig a Lega (Északi Liga) az, amely talán a legközelebb áll a Fidesz vonalához. Én nem lepődnék meg, ha Orbán Viktor a Fidesszel jelenleg azon dolgozna, hogy ebből a két frakcióból ő maga egy új politikai képződményt, frakciót gründoljon, hogy ne a meglévőkben legyen másodhegedűs. Méghozzá ezeknek a pártoknak a támogatásával és közreműködésével.
Magyarország és Lengyelország keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a hetes cikkely jogállamisági eljárása ellen. Mi a véleménye, a kormányzat a fellebbezésével csak megpróbálja húzni az időt?
Ezzel az időt nem lehet nagyon húzni, január 1-je óta érvényben van a jogállamisági mechanizmus, amit bármikor el tud indítani akár az Európai Parlament, akár a bizottság, vagy akár a tanács. De a Fidesz nyilván az utolsó pillanatig kivárt és most nyújtotta be a fellebbezését. Én nagyon remélem, hogy ez gyorsított eljárásban végigmehet, mert alapvetően két évig lehetne húzni ezt a bírósági eljárást. Szerintem minél előbb jó lenne, ha az Európai Bíróságnak is lenne egy verdiktje, ítélete arról, hogy ez a jogállamisági mechanizmus az EU-s jogszabályokkal összhangban van, sőt, ez az, ami igazán védi az EU polgárait és az európai értékeket.