Az izraeli hadseregnek az 1967-ben elfoglalt területek civil kormányzati ügyekért felelős koordinátora adta ki az engedély nélkül felhúzott építmények lerombolásáról szóló határozatot, amelyhez segítséget is ajánlott azoknak, akik kérik.
A végzést azután adták ki, hogy az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bíróság ítélete megállapította: a beduinok a szükséges engedélyek nélkül építkeztek. A testület elutasította a falu lerombolása elleni petíciókat, és ezzel megnyitotta az utat ahhoz, hogy áttelepítsék őket a Kan al-Ahmartól tizenkét kilométerre, az Abu Disz arab településnél lévő szeméttelep mellé.
Döntésével a bíróság több éves jogi csatározásra tett pontot.
A beduinoknak átadott verdiktben az áll, hogy ha maguk nem teszik meg, akkor a hatóságok fogják végrehajtani a bírósági határozattal összhangban az épületek lebontásáról született döntést.
A száznyolcvan lakosú, Jeruzsálemhez közeli Kan al-Ahmarban bárányok és kecskék tartásából, engedély nélküli bádog és deszka építményekben élnek a beduinok.
Száeb Erekat palesztin főtárgyaló a múlt héten a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) benyújtott vádiratában izraeli háborús bűnnek nevezte a beduinok lakta falu lerombolását és áttelepítését. Az erőszakos áttelepítés a nemzetközi jogban háborús bűncselekménynek minősül, s az Európai Unió kemény hangú döntésben ítélte el Izraelt a beduinok új helyre költöztetésének határozata miatt.
A Dzsahalin nevű beduin törzs az ötvenes években vándorolt Arad város környékéről a Jeruzsálemből a Holt-tenger felé vezető út mellé, amikor ez a terület még Jordániához tartozott.