Az újpesti Offkultúr rendezvényházban tartotta kampánynyitó rendezvényét a Jobbik, ahol bemutatták a párt Normális Magyarországot! című választási programját is.

A rendezvény moderátora Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője volt, aki a Himnusz elhangzása után elsőként a devizakárosultak szabadságharcosaként is ismert ügyvédet, Marczingós Lászlót mint a rendezvény díszvendégét konferálta fel.

Marczingós László: „Olyan nagy baj nem lehet ebből”

Marczingós László felidézte, az ominózus C-630/23-as ítélet csak egy epizód volt az életében, hiszen számos devizahiteles pert vitt már az Európai Unió Bírósága elé. Ezt követően több párt is megkereste, így Z. Kárpát Dániel is. „Bátor ember vagyok, tudom, hogy ő is Kispest-rajongó, olyan nagyon nagy baj nem lehet ebből” – emlékezett vissza a jogász, majd elárulta, ebből a találkozásból és az azt követő munkából egy őszinte barátság született. Elárulta, közös mindkettejükben, hogy az európai alapértékeket „eszük ágában sincs megkérdőjelezni”.

A jogász azt mondta, a Jobbik politikusaival és munkatársaival találkozva olyan szakmailag megalapozott kérdéseket és összefoglalókat kapott, ami arra sarkallta, még nagyobb energiát fektessen a munkába,

ennek eredménye lett korábbi nagy álma, egy hazai nagy fogyasztóvédelmi szervezet, ami – mint fogalmazott – a Jobbik nélkül nem jöhetett volna létre.

Az ügyvéd végül azt mondta, „borzasztóan fog szorítani minden egyes jobbikos képviselőnek”, egyben köszönetet is mondott a pártnak abban, hogy a Lex Marczingóst összeállították és az Országgyűlés elé terjesztették.

Popély Gyula szó szerint a magyarokhoz szólt

A második felszólaló az ismert felvidéki magyar történész, Popély Gyula volt, aki Berzsenyi Dánielnek 1807-ben született, Magyarokhoz című verséből idézett: „Forr a világ bús tengere, oh magyar! / Ádáz Erynnis lelke uralkodik, / S a föld lakóit vérbe mártott / Tőre dühös viadalra készti.”

A történész emlékeztetett, Erynnis az átok, a büntetés és a bosszú istene, aki nem pihen, csak alakot és nevet változtat. Nekünk, magyaroknak pedig – szintén Berzsenyi szavaival –

az a feladatunk, hogy „lebegő hajónk” „állni-tudó legyen a habok közt”.

Ugyanebből a versből idézve azt mondta, „nem sokaság, hanem / Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat”, de vajon van van-e még tettre kész lélek, és él-e még szabad nép? – tette fel a kérdést Popély Gyula. A történész úgy véli, éledezik az az „őserő”, mely a történelem során mindig megmentette az enyészettől és a belső összeroskadástól a magyarságot.

Az elismert történész Berzsenyinek Az ulmai ütközet című verséből is idézett: „Merj! a merészség a fene fátumok / Mozdíthatatlan zárait áltüti, / S a mennybe gyémánt fegyverével / Fényes utat tusakodva tör s nyit.” Erre hivatkozva arra buzdított, merjünk nagy feladatok vállalására, még akkor is, ha úgy látjuk, „talán még a barátunknak tartott szomszédunk is ellenségünk”. Ezt Popély bevallottan a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezése tiltására vonatkoztatta.

„Felvidéki magyarként pedig egyértelműen kinyilvánítom, hogy jómagam szembehelyezkedem ezzel a gyalázatos, csakis megalkotói kisebbrendűségi érzéséből fakadó jogszabállyal”

– szögezte le, hozzátéve, vállalja, hogy

lesújt rá a hatalom bunkója, illetve a bunkók hatalma.

Popély azt mondta, minden ellenkező megnyilvánulás ellenére a következetes és merész kitartás útján kell haladnunk, amit Csurka István „magyar útnak” tartott. Ennek része az is, hogy segítjük a rászorultakat, így is eleget téve az isteni parancsnak – tette hozzá. A történész végül szilárd, rendíthetetlen és okos nemzettudatot kívánt mely „nem kirekesztő, hanem egyesítő”.

Brenner Koloman: „Kell az ellensúly, kell a kontroll, kell a Jobbik”

„Itt vagyunk, mert hiszünk abban, hogy lehet még normális Magyarország” – kezdte beszédét Brenner Koloman, a Jobbik elnökhelyettese, országgyűlési képviselője, hozzátéve,

pártja a garancia arra, hogy ne csak kormányváltás, hanem rendszerváltás is legyen.

Brenner Koloman bemutatta a Jobbik Normális Magyarországot! címet viselő, és – mint fogalmazott – „kiérlelt, értékelvű és konkrét intézkedéseket tartalmazó” programját. Továbbmenve azt is közölte, mindenkit vár „a sátorban, aki hisz egy jobbá váló Magyarországban”.

A párt választási indulásáról úgy vélekedett, ő nem hajlandó eltűrni, hogy bárki megtiltsa egy politikai erőnek a voksoláson történő részvételt.

„Kell az ellensúly, kell a kontroll, kell a Jobbik”

– szögezte le a honatya.

Brenner Koloman konkrét intézkedéseket is kiragadott a választási programból. Így például a közjogi berendezkedés átalakítását kétkamarás parlamenttel, valamint igazságosabb, arányos választási rendszerrel. Azt is mondta, a választási programjuk a keresztény etikán, a római jogon és az egyén szabadságán alapul, ami Szent István választása volt a nyugati berendezkedés irányába. Úgy vélte, a társadalom és gazdaság harmonikus együttműködése hozza el a vágyott Magyarországot.

A Jobbik elnökhelyettese kitért a honvédelem kérdéskörére is, mert ő is úgy látja, az 1945 után kialakult világrend átalakulóban van: „biztonság, erő, védelem” – sorolta a jelszavakat.

Arról is beszélt, hogy az integrációnak nem szabad zsákutcába kerülnie. Továbbá Magyarországon átfogó bérfelzárkóztatást, ehhez a cégeknek célzott támogatásokat, új Munka törvénykönyvét is szorgalmazott. Újra hitet tett a Férfiak 40 program mellett, azaz hogy a nők mellett a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 év munkaviszony után, illetve hogy mentes legyen a személyi jövedelemadó alól a túlóra. És ismét felhozta a szabad szenteste témáját, azaz hogy december 24-e ne ledolgozandó munkanap, hanem valódi munkaszüneti nap legyen.

Brenner Koloman Budapestről szólva azt mondta, szeretné, ha a város egyben a Kárpát-medence fővárosa is lenne, ennek érdekében szükségesnek tartja a Belvárosban az Airbnb visszaszorítását, a méltányos autóhasználat segítését, illetve a közbiztonság megerősítését.

„Van jobbik választás, van egy olyan közösség, melynek tagja szereti a hazáját, és tesz is érte, hogy mindannyian egy normális Magyarországon élhessünk békében egymással és a világgal”

– zárta szavait a párt elnökhelyettese.

Z. Kárpát Dániel: a jobbikosok és a devizások ellenszélben küzdenek, majd főnixként feltámadnak

A negyedik felszólaló a devizakárosultak ügyét a parlament plénuma elé vivő Z. Kárpát Dániel volt, aki a jobbikosokat és a devizásokat „politikai és banki értelemben nem létezőknek” nevezte. Ezt azzal magyarázta, hogy a kormányzat szerint megoldották a devizahitelek kérdéskörét, míg a közvélemény-kutatók a Jobbikot annak ellenére sorolják az „egyéb párt” kategóriába, hogy más, a voksoláson nem is induló politikai erőket megnevezik kérdőíveiken.

A jobbikos honatya felidézte, 2010 óta számos kilakoltatáson jelentek meg, hogy segítsék a bajba jutottakat. És miközben a kormányzat azt mondja, 2015 óta minden a legnagyobb rendben van, valahogy mégis jön a végrehajtó, és nekik megint szólnak – húzta alá Z. Kárpát Dániel.

Marczingós Lászlóval történt megismerkedésére visszaemlékezve azt mondta, nem ő volt az első politikus, akivel az ügyvéd a tavaly április végi ítélet után leült tárgyalni,

mégis a Jobbik volt az, aki „beletette a melót”, létrehozta a devizakárosultak szervezetét és azok csoportjait,

így spontán módon beindult az ellenállás, hogy a „kifosztó gépezetet elküldje oda, ahova való, a történelem szemétdombjára”.

Z. Kárpát szerint a Lex Marczingósra politikai kényszerből reagálnak a nagy pártok, de tőlük még mindig a bankok hangját hallani.

A jobbikos honatya azt kérte, álljanak össze, és tegyenek a változásért. Vért, verítéket ígért a károsultaknak, de azt is felvillantotta, hogy újra ott van a remény, az esély, hogy rendbe tegyék a dolgokat.

Z. Kárpát zárásul párhuzamot vont a jobbikosok és a devizások között: az ellenszélben való küzdelem, a halálra ítélt lét, majd ennek ellenére a főnixmadárként felemelkedés mindkét tömbre jellemző.

Adorján Béla: áradás és vakondokok

A rendezvény fő szónokaként Adorján Béla, a Jobbik elnöke lépett színpadra, aki leszögezte,

2010, 2014 és 2018 után a Jobbik nemzeti pártként ismét önállóan indul el a választáson.

Azt mondta, ő a Tisza mentén született, a „szeszélyes víz” az élete része lett, és nem fél az ártól. Ő maga is védte azokat a gátakat, melyek a Tiszát a medrében tartották, és akkor sem menekült el, amikor a Tisza a gátat áttörve az otthonaikat veszélyeztette. Azt is felidézte, néha a gátat le kell rombolni, hogy a folyó a pusztítás mellett termékeny földet is hozzon, illetve mossa el azt, ami nincs rendesen a helyén. Adorján Béla szerint új világ csak azoknak teremtődik, akik tiszta hitűek és tiszta szívűek. Nekik nem kell félniük a hordalékot eltakarítani, mert a Tisza azt is hoz magával: „törmeléket, mocskot”, ami, ha nem figyelünk, valóban elpusztíthatja a világunkat. A pártvezető szerint

meg kell védeni azt, ami tiszta, erényes, erkölcsös és magyar.

Adorján Béla azt is felidézte, 2001-ben Orbán Viktor felismerte a Tisza áradásának a hasznát: a korrupció elképesztő lehetőségét és azt is, hogy az áradás hosszú időre elsodorhatja útjából a gyenge, hitüket vesztett politikai ellenfeleit, akik évtizedes küzdelmük után elgyengültek.

A Jobbik elnöke szerint a Tisza áradása most is elsodorja a miniszterelnök útjából a többpárti demokrácia kiteljesedésének lehetőségét. Úgy vélte, a Tisza szerint az ellenzék nem kell, csak az általuk kínkeservvel megalkotott programpontok. Ő maga azonban ezzel a hozzáállással nem tud azonosulni.

Ezért ők itt maradnak mert – idézte Wass Albertet – „elfut a víz, és csak a kő marad”, a lebontott gátakat pedig magyar emberek számára kötelesség újjáépíteni.

Adorján Béla azt is mondta, az áradás elleni küzdelemhez arra is szükség van, hogy „az áskálódó, a védművekbe lyukakat fúró kis vakondokokat is megfékezzük”, akik a Jobbik életében – vélte – szintén a miniszterelnök tervei szerint dolgoznak. „Zöld mezőben ásott halomról ismeritek meg őket” – hangsúlyozta. Úgy vélte, ők gyengítik a demokrácia gátjait, miközben a Tisza is el akarja önteni azokat.

A pártvezető kritikát fogalmazott meg a Jobbik korábbi vezetőivel szemben is, szerinte a párt miattuk forgácsolódott szét, hagyták el sokan a párt sorait, de azok az idők újra erős embereket teremtettek, és „az igazi jobbikosok visszatértek”.

Adorján Béla hangsúlyozta, véget akarnak vetni az MSZMP–Hazafias Népfront típusú berendezkedésnek, nem akarják, hogy az egyik akarnokot egy másik akarnok váltsa.

„Szeretjük a hazánkat! Egy olyan országban akarunk élni, amely megbecsüli, tisztelettel kezeli polgárait, ahol a kormányon lévők nem lopják el az emberek közös pénzét, ahol az állami egészségügybe bejutnak és valóban gyógyulnak a betegek. Ahol a jó gazdaságpolitika stabilan tartja az árakat, ahol nem az átlagembert adóztatják agyon, ahol a munkáért tisztességes bért adnak, ahol nem fosztanak ki a bankok és a közműcégek, és nem lakoltatják ki a tisztességesen boldogulni próbáló családokat. Ahol gyermekeink életképes tudást kapnak az iskolában, ahol mindannyian békében élhetünk, ahol a politikai propaganda nem fordítja a magyart a magyar ellen. Egy normális Magyarországot akarunk. Mi ezért küzdünk”

– tett hitvallást a Jobbik elnöke.

Adorján Béla leszögezte, soha többé nem akarnak kétharmadot, rendeleti kormányzást, ezért nemcsak kormány-, hanem rendszerváltást is sürgetett. A háborús veszélyhelyzetet élesen kritizálva felidézte, egy kormányrendelet alapján az önkormányzatok már jogorvoslatot sem kérhetnek a szolidaritási adó ellen, a bíróknak pedig megtiltják az ilyen ügyek tárgyalását.

„Mi következik még? Előkeresnek a fiókból vagy a csatasoraikból Biszku Bélákat vagy Tutsek Gusztávokat?”

– támadta keményen a kormányzati intézkedést Adorján Béla.

Normális Magyarországot!

A választási programra áttérve Adorján Béla azt mondta, „a szépségkirálynők világbékéje” nem fog bekövetkezni, ezért az országnak magát kell megvédenie az illegális migrációtól, „ha kell, vasfüggönnyel”.

Kell önálló határőrség – nyomatékosította a pártelnök, aki azt is hozzátette, a titkosszolgálatok és a haderő fejlesztése is elengedhetetlen, ahogy a rendőrségé is.

A rendvédelemmel kapcsolatban kiemelte,

az önvédelem biztosítása érdekében törvénymódosítást kezdeményeznek.

Felidézte a Rafael Lin-tervet, mely szerint a szabadságvesztésüket töltő bűnelkövetők közkegyelemben részesültek volna: az elítéltek utolsó két évét elengedik, amennyiben pedig a büntetés hátralévő része két évnél kevesebb, az elítélteket azonnal szabadon engedik. Emlékeztetett,

ezt a tervet, hogy hétezer bűnözőt szabadítsanak az országra, a Jobbik akadályozta meg.

A párt fellépne a korrupciós esetek ellen is, itt Adorján Béla az MNB-ügyet, valamint kalandparkok és nem létező útfelújítások esetét hozta fel példaként, de felelevenítette, hogy a gazdákat tízmilliárdokkal megkárosító Bászna Gabona-botrányban is mindössze egy ember van letartóztatásban.

A Jobbik minden korrupciógyanús ügyet ki akar vizsgálni az ügynöklistákkal együtt – mondta a pártvezető, hozzátéve, a bűnösöknek a magánvagyonukkal kell felelniük.

A munkavállalói jogokért, megélhetésért kidolgozott programjuk rámutat, a magyarok Európa legtöbbet dolgozó rabszolgái, biorobotként kezelik őket, ennek ellenére a magyaroké az Európai Unió harmadik legalacsonyabb keresete magas adókkal. A Jobbik viszont azt szeretné, ha a magyar gazdaság működne, és azt ne uralja le a gazdaságot a német autógyártás és a kínai akkumulátorgyártás. A pártelnök is hitet tett a már említett Férfiak 40 program mellett.

Az egészségügy területére áttérve Adorján Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy a betegedő, öregedő társadalom nem képes önfenntartásra, ezért alapfeltétel az önálló Egészségügyi Minisztérium létrehozása. Rámutatott, országrészek maradtak ellátás nélkül, a több éves várólisták miatt két választás maradt: „a halál vagy a méregdrága magánegészségügy”. A Jobbik terve a hordozható TB, azaz a befizetett járulék terhére választható legyen a magánellátás, ha az állami nem érhető el észszerű időn belül.

A pártelnök arra is kitért, a kötelező oltások kérdését is meg kell vitatni, az elszenvedett károk esetén pedig a felelősség azé legyen, aki azt elrendelte.

Adorján Béla hosszan beszélt a gyermekvédelem kérdéséről is. Kiemelte,

a jövő záloga a megszületett gyermek és a család, ezért mindent meg kell tenni a védelmükért.

Mint fogalmazott, a gyermek nem közjószág és nem haszonállat. Hangsúlyozta, minden eszközzel óvni kell a gyermekeket. A párt gyermekvédelmi programjában a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében zéró toleranciát hirdettek, nincs elévülés, nincs felfüggesztett börtön, illetve a kémiai kasztrálás is szerepel. A pártelnök kiemelte a Jobbik Gyermekmentő Akciócsoportjának tevékenységét, és aláhúzta, politikusok, ügyészek, bántalmazó szülők fognak elbukni a csapat hatékony tevékenysége miatt.

Adorján Béla is kitért a devizakárosultak kérdésére. Rámutatott, édesapák, édesanyák és gyermekek otthona bankok és végrehajtók martaléka lett a kilakoltatások miatt, a Jobbik azonban támogatja a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségét, egyben követeli a Lex Marczingós elfogadását is. A pártvezető szerint „napjainkban a pénz szövetkezett a politikusokkal”. Ez ellen a harcot kell közösen megvívnunk, így olyan erő kell a parlamentbe, mely nem a bankok, hanem az emberek oldalán áll – mondta a Jobbik elnöke.

Az oktatás kérdéskörére áttérve Adorján Béla egy öntudatos társadalom mellett tette le a voksát, amely „megvédi magát hazug, erőből kormányzó hatalommal szemben”. Szerinte ennek alapja az oktatás, ezért „egy határozott klikkel eltörölnék a Kliket”, helyette az Oktatási, Kulturális és Digitalizációs Minisztériumot hoznák létre, mert

Pintér Sándor nem képes irányítani az oktatást.

A pedagógushiányról szólva Adorján Béla rámutatott, míg Lázár János vécékefét ajánl a cigányoknak, eközben tanárok sokasága takarít Ausztriában vagy Németországban. Emellett azt is leszögezte, zéró toleranciát alkalmaznának az oktatási rendet semmibe vevőkkel szemben.

A mezőgazdaságot és vidékfejlesztést ehhez hozzákapcsolva azt mondta, eltűntek a falvakból az iskolák, és eltűnnek az oktatók is. A Jobbik elnöke kiemelte, vissza kell ide vinni az orvosokat, a munkahelyeket és a vizet is, amit lecsapoltak. „Újra fogjuk éleszteni ezt az országot” – mondta.

Arról is beszélt a biztonságos megélhetést adó jövedelem érdekében bevezetnék a 30 kilométeres szabály: úgy kell munkahelyteremtő beruházásokat megvalósítani, hogy mindenki el tudjon helyezkedni otthona ekkora körzetében.

Úgy fogalmazott, újra fog éledni a magyar falu, a magyar kisváros, mert „nem a fővárosnak van vidéke, hanem a magyar vidéknek van egy székesfővárosa”. A pártvezető kiállt a vízkészlet és a magyar termőföld védelme mellett is. Azt látja, kiszáradt tavak, holtágak vannak az országban, miközben

„a Kárpát-medencébe befolyó vizek úgy mennek át, mint beteg emberen a calici-vírus”.

Leszögezte: nem kell napelempark és akkumulátorgyár a magyar termőföldekre.

Zárásképp a Jobbik első embere leszögezte, a párt jelöltjei közül bárki állhatna az ő helyén, mert ők tudják, mi az a rendszerváltás, mi az a normális Magyarország, ők ugyanis normálisak, és az abnormalitásnak nincs helye.

A rendezvény végén a Jobbiknak mind a 106 egyéni választókerületi jelöltje a színpadra vonult.