Fáklyás megemlékezést tartott kedden este a fővárosi Hősök terén a Jobbik budapesti ifjúsági tagozata, melyen a 99 évvel ezelőtti trianoni nemzetcsonkításra emlékeztek. A Himnusz eléneklése után a rendezvény szónoka Bencsik János országgyűlési képviselő, az ellenzéki párt nemzetpolitikai kabinetének elnöke volt, aki leszögezte,
nekünk, jobbikosoknak június 4-e, hazánk megcsonkításának, szétdarabolásának a napja soha nem lesz ünnepnap, hanem mindig gyásznap lesz.
Bencsik szerint Trianon nem a múlt, hanem a jelen is, ugyanis benne van
- Malina Hedvig összevert arcában,
- a temerini hideg börtönrácsokban,
- Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak a koncepciós perében,
- a felvidéken Himnuszt éneklő szurkolók ökölbe szorult kezében,
- a kárpátaljai iskolapadokban, ahol üldözik a magyar szót,
- azoknak a lepusztult délvidéki házaknak a vakolatában, ahonnan menekülniük kell a magyaroknak,
- a kommunizmusidején elorzott és azóta vissza nem adott iskoláknak és egyetemeknek a katedráiban,
- az úz-völgyi katonatemetőknek a keresztjében, ahol ezekben a napokban is román feliratokat vésnek fel a történelemhamisítók,
- mindenhol a Kárpát-medencében, ahol embert ma sérelem, megaláztatás és hátrány ér csak azért, mert magyarnak született.
A politikus szerint Trianonra ma a megoldás az autonómia, és egyúttal egy friss élményét is megosztotta. A Nemzeti Összetartozás Bizottságának kormánypárti többsége ugyanis – azok után, hogy többször is leszavazta a Jobbik 2020 Trianon-emlékévre vonatkozó kezdeményezését – most azt indítványozta, hogy ezt az évet a nemzeti összetartozás évének nyilvánítsák. Bencsik ismertette, hogy ehhez módosító javaslatban kezdeményezték az autonómiaküzdelmek belefoglalását ebbe a határozati javaslatba. Június 4-én azonban
– mondta. Ezért a Jobbik történelmi feladata, hogy az autonómia ügyét ma Magyarországon és nemzetközi fórumokon is képviseljük – tette hozzá.
Bencsik személyes hangvételű beszédében úgy fogalmazott, Trianonban és az azt követő két évtizedben benne vannak sikereink és kudarcaink is, a remény és a reménytelenség, a levertség és a talpra állás. Azt mondta,
soha nem szabad feladni, mindig küzdeni kell, akkor is, ha az esélyek nem mellettünk vannak és akkor is, ha feladni könnyebb.
Történelmi példákkal igazolta, hogy a magyar históriában mindig voltak, akik a feladás helyett a küzdelmet választották: ilyen volt IV. Béla, Báthory István és Bethlen Gábor is.
A képviselő sikernek nevezte, hogy Trianon után sikerült megmaradni magyarnak a Csonkahonban. Ez – mint fogalmazott – bármennyire egyértelmű, pedig korántsem volt az. Felidézte, Philip Marshall Brown, a Princeton Egyetem professzora, neves amerikai diplomata azt mondta:
Magyarországot olyan mértékben darabolták fel és csonkították meg, hogy önálló nemzeti életet élnie igen nehéz, hacsak nem lehetetlen!
Bencsik méltatta azt a több millió magyart, akik a bukás és csalódottság ellenére nem dőltek a kardjukba, hanem munkához láttak, hogy
A képviselő szerint Trianon kijelöli azt az utat, amin végig kell menni, ez pedig
a kitartás, a küzdelem és az, hogy álljuk a sarat.
Emlékeztetett, Trianon után a teljes gazdasági teljesítménynek megfelelő jóvátételt kellett fizetnünk, nem volt se pénzünk, se szövetségesünk, se médiafelületünk.
Csak az igazság, de azt nem adtuk, azért kőkeményen megküzdöttünk!
– hangsúlyozta. Aláhúzta: Horthy, Klebelsberg, Bethlen és Teleki nem hatalmat, pénzt és dicsőséget hajszoltak, hanem szolgáltak. Ők a hivatali idejük alatt nem gazdagodtak, hanem szegényebbek lettek. „El tudjátok ezt képzelni a mai korban?” – tette fel a költői kérdést.
Trianon után a nagyhatalmak azt szerették volna, ha Magyarország eltűnik a süllyesztőben – mondta Bencsik –, ehhez képest Magyarország pár év múlva Nobel-díjas tudósokat és az ’56-os pesti srácokat adta.
Mindebből semmi nem lett volna, ha ez a generáció nem hitt volna abban, hogy lesz magyar feltámadás – emelte ki a szónok. „Én tudom és hiszem, hogy lesz magyar feltámadás! (…) A küzdelemnek nem lehet más célja 2019-ben Magyarországon, mint egy biztonságos, szabad, független és élhető Magyarország” – zárta szavait Bencsik János.
A rendezvény végén a résztvevők a trianoni diktátum 1920-as évszámát formázták meg fáklyákkal, végül elénekelték a Székely himnuszt. A rendezvényen Bencsiken kívül több jobbikos országgyűlési képviselő is megjelent, így Steinmetz Ádám, Varga-Damm Andrea, Farkas Gergely és Pintér Tamás is.