A parlament Nemzeti összetartozás bizottsága hétfői ülésén két napirendi pontban is foglalkoztak az erdélyi magyar közösséggel: egyrészt az autonómia törekvések helyzetéről, valamint a 2018. november 18-án Sepsiszentgyörgyön tartandó székely nagygyűlésről hallgatták meg Szili Katalint, illetve három erdélyi magyar párt és két civilszervezet képviselőit; másrészt arról is dönthettek a képviselők, hogy az Országgyűlés elé engedik-e a jobbikos Szávay István most már hatpárti konszenzuson nyugvó, a Magyar-székely összetartozás napjáról szóló határozati javaslatát.
Rég nem látott konszenzus alakult ki egy jobbikos javaslat mögött
A kormány támogatja Szávay István jobbikos képviselő javaslatát, hogy október 16-át a parlament a Magyar-székely összetartozás napjává nyilvánítsa. Ennek apropóján a képviselő hétfői budapesti rendkívüli sajtótájékoztatóján közölte, üdvözli a kormány döntését és azt, hogy így egy nemzeti ügyben hosszú idő óta először egy hatpárti együttműködést sikerült tető alá hozni.
Az utóbbi volt az egyszerűbb - a bizottság kormánypárti többsége ellenszavazat nélkül támogatta, hogy a javaslat a plenáris ülés elé kerüljön. Ami talán itt kiemelendő, hogy Zsigmond Barna Pál (Fidesz) azzal a kiszólással támogatta csak az összetartozás napját, hogy szerinte a beadvány címe evidencia, és arról sem hoznak határozatot, hogy "az összetartozás bizottság az összetartozás bizottsága". Pánczél Károly, a bizottság elnöke viszont arra emlékeztette párttársát, hogy a kormány nemcsak egyetértett Szávay István kezdeményezésével, de emellett még 20 millió forinttal támogatja is az 1848. október 16-án kezdődő székelygyűlésre megemlékező múzeum megépítését Agyagfalván.
A miniszteri biztos meghallgatásának legfőbb apropója egyébként az volt, hogy november 18-án, vasárnap Sepsiszentgyörgyön harmadik alkalommal tartják meg a székely nagygyűlést, amely nyilvánosan kiállna Székelyföld területi autonómiája mellett (a bizottság a törekvés megerősítése érdekében el is fogadott egy támogató nyilatkozatot). A helyzet azonban ennél bonyolultabb. December 1-jén ünnepli ugyanis Románia a gyulafehérvári nemzetgyűlés 100. évfordulóját, amelyen kimondták, Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros – összesen 26 történelmi magyar vármegye – "csatlakozik" a Román Királysághoz. A két eseményt tehát kevesebb mint két hét választja el egymástól - igaz, a centenáriumi megemlékezés-sorozat, és hangulatkeltés már jó ideje tart keleti szomszédunknál.
Mindenesetre Szili Katalin a bizottság előtt is kijelentette, az Orbán-kormány továbbra is területi, nem pedig etnikai autonómiában gondolkodik, de ennek mikéntje nem az ő feladata, őt mindössze azzal bízták meg, hogy segítse a megállapodás létrejöttét - de egyelőre még odáig sem jutottak el az érintett magyar szervezetek, hogy egységes állásponttal álljanak a román kormány elé.
Márpedig a román alkotmány jelenleg kizárja a területi autonómia lehetőségét.
Az ülésen résztvevő erdélyi pártok és szervezetek képviselői különböző vérmérséklettel reagáltak a november 18-ai és a december 1-jei dátumokra. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke például leszögezte, ebben az évben nyomot kell hagynia az erdélyi magyar közösségnek, még akkor is, ha ez nem tetszik a román többségnek. Kulcsfontosságúnak nevezte a vasárnapi nagygyűlést, ugyanis az elmúlt 30 évben a székelyek az autonómia törekvéseknek semmi eredményét sem látták, és egyre érezhetőbb a közöny ebben a témában is. Hangsúlyozta azt is, amíg a magyarok számára Trianon centenáriuma 2020. június 4-éig tart, addig a románoknak december 1-je a fontos. Hangsúlyeltolódás van a két nemzetpolitika között - tette hozzá.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy november 18-án tömegerőt kell felmutatni, és nem mindegy, hogy autonómiát akarunk, vagy csak küzdünk érte.
A legkeményebben Toró T. Tibor fogalmazott. Az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke szerint gondolhatjuk azt, hogy megússzuk a centenáriumi évet, azonban a románok ezt nem így gondolják.
"Mikor, ha nem most kell szembesíteni őket a be nem tartott ígéreteikkel?"
- vetette fel az erdélyi politikus. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar-román kétoldali kapcsolatokban nem lehet felfedezni az székely autonómiai törekvéseket. Megfogalmazta a pártja igényét is: ők is részt akarnak venni Orbán Viktor alkotmányozó reformjában. Majd arra kérte a résztvevőket:
"ne szúrjuk el a sepsiszentgyörgyi nagygyűlést!"
Kevésbé volt viszont meglepő az RMDSZ álláspontja: Székely István aggályainak adott hangot november 18-ával kapcsolatban. Nem tartotta megfelelőnek sem az időpontot, sem pedig a romániai politikai helyzetet az autonómiai törekvések nyílt hangoztatására. Sőt, a román titkosszolgálatok provokációjára is figyelmeztetett a vasárnapi nagygyűléssel kapcsolatban.
Szávay István a bizottsági felszólalásában úgy reagált, a Jobbik a székely autonómiai törekvésekre mindig pártpolitikán felül álló, fontos nemzetpolitikai ügyként tekintett, és ebben mindig támogatta a kormányt. Majd hozzátette:
"Önök közül azokkal értünk együtt, akik szerint az autonómiáról beszélni mindig időszerű, és nemcsak szavakban küzdenek érte".
A jobbikos politikus véleménye szerint Magyarországnak hangsúlyosabban kellett volna a magyar álláspontot megjeleníteni a centenáriumi évvel kapcsolatban, és mivel ez nem történt meg, most a románok mondhatják el a különböző nemzetközi fórumokon a hazugságukat, miszerint Trianonban egy igazságos döntés született. Szávay István leszögezte:
valamit mindenképpen mondania kell Budapestnek Trianonról a következő két évben.
A bizottsági ülés után Szili Katalin az Alfahírnek arról beszélt, hogy nekünk nincs mit ünnepelni a centenáriumi évben, az számunkra nem egy örömteli dolog. Ugyanakkor szerinte van még időnk 2020. június 4-éig, hogy felkészüljünk a trianoni békediktátumra való méltó megemlékezésére. A miniszterelnöki megbízott úgy látja, hogy a Trianon-emlékév kormánypárti elutasítása nem kockáztatja az autonómia törekvéseket, mert szerinte ehhez nem kell új törvényeket megalkotni.
Majd november 12-én azt közölte: most elsősorban arra kell készülniük, hogy elmondják, mi a magyar álláspont a december 1-jei gyulafehérvári nyilatkozat 100 éves évfordulójával kapcsolatban, amelyen a románok amúgy megígérték az autonómia támogatását.
„Már bőven késésben vagyunk",
hiszen erről beszéltek az erdélyi politikusok is a testület előtt - reagált Szili Katalin szavaira Szávay István. A jobbikos politikus felidézte, már 2 évvel ezelőtt felvetette a parlamentben, hogy a környező népeknek nem a trianoni békediktátum aláírása jelenti "Trianont", hanem az elszakadásukat kimondó népgyűlések dátumait ünneplik meg:
Turócszentmárton (október 30.), Újvidék (november 25.), Gyulafehérvár (december 1.)
- sorolta.
„Ha a magyar kormány idejében felkészült volna, ahogy azt a Jobbik javasolta, talán elkerülhető lett volna a Juncker-féle nyilatkozat, és így az Európai Bizottság elnökétől nem kapott volna legitimitást Románia a magyar területek elcsatolásának megünnepléséhez”
- zárta a Nemzeti összetartozás bizottságának mai ülésének értékelését Szávay István.
(Címlap- és borítókép: Szili Katalin miniszterelnöki megbízott (k, b) és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke (k, j) az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén az Országház Esterházy János termében 2018. november 12-én. MTI/Soós Lajos)