Harc nélkül megadta magát a radikális iszlamista táliboknak a közép-afganisztáni Dajkundi tartomány, és vasárnap reggelre a keleti Nangarhar tartomány székhelye, Dzsalálábád városa is elesett - közölték afgán tisztségviselők.
Szajíd Mohammad Daud Naszíri a dajkundi tartományi tanács egyik képviselője szombat este közölte, hogy a tartományi székhelyen, Nili városában mindössze két puskalövés dördült el, mielőtt a tartományi kormányzat helyi létesítményei megadták volna magukat a felkelőknek.
Dzsalálábád városában sem tanúsítottak jelentősebb ellenállást - ismertette egy helyi tisztségviselő. "Jelenleg nem folynak harcok Dzsalálábádban, mert a tartomány kormányzója megadta magát a táliboknak" - mondta az illetékes, aki szerint ezzel a lázadók biztosítani tudták a szomszédos Pakisztán felé vezető utakat is kelet felől, elszigetelve a fővárost, Kabult. Hozzátette, hogy a megadás volt az egyetlen módja annak, hogy a kormányzó megmentse a civilek életét.
A tálibok az interneten felvételeket tettek közzé a keleti Nangarhar kormányzójának dzsalálábádi irodájáról.
Ezzel gyakorlatilag már csak Kabul maradt a nagyvárosok közül a kormányerők kezén, ahová ezrek menekültek a lázadók előrenyomulása elől.
Az üzbég kormány közölte vasárnap, hogy 84 afgán kormánykatona átlépte a közös határt az előző nap, és az üzbég hatóságok őrizetbe vették őket, valamint további katonák csapatostul gyűltek a határ afgán oldalához.
Nem sokkal korábban jelentették be, hogy Mazar-i-Sarifot, Észak-Afganisztán legjelentősebb városát, Balh tartomány székhelyét is elfoglalták a tálibok. Értesülések szerint a tartományban tálibellenes harcot folytató két szövetséges hadúr, Abdul Rasid Dosztum volt afgán alelnök és Atta Mohammad Núr, Balh tartomány volt kormányzója élve el tudott menekülni Mazar-i-Sarifból.
"Sajnálatos módon egy kiterjedt, jól szervezett és gyáva összeesküvés következtében a kormányzati létesítményeket és a kormányerők felszerelését is átjátszották a tálibok kezére"
- írta mikroblogján Núr. Tartományi tisztségviselők szerint a várost a tálibok érdemi harc nélkül vették be.
Hírügynökségek szerint Núr és Dosztum menekülése nemcsak a központi kormány, hanem a regionális hatalmi bázissal bíró hadurak kudarcát is mutatja.
Joe Biden lenne az utolsó elnök
A tálibok gyors térnyerése miatt Joe Biden amerikai elnök szombat este bejelentette, hogy a tervezett háromezerhez képest nagyjából ötezer főre növelik az afgán földön lévő amerikai állampolgárok és az amerikai hadseregnek dolgozó és a tálibok megtorlásától tartó afgánok kimenekítésére küldött katonai kontingens létszámát. Biden egyben figyelmeztette a tálibokat, hogy ne akadályozzák a műveletet, mert különben gyors és erőteljes választ fognak adni az ilyen próbálkozásokra.
Az amerikai elnök mindemellett védelmébe vette az amerikai csapatok augusztus végéig történő kivonását. Mint mondta, ő már a negyedik elnök, aki felelősséget visel az afganisztáni katonai misszióért, és nem akarja ezt a feladatot továbbadni utódjának.
"További egy vagy öt év amerikai katonai jelenlét nem lett volna különbség, ha az afgán hadsereg nem tudja, vagy nem képes megvédenie a saját földjét"
- hangsúlyozta Biden.
Mindazonáltal Antony Blinken amerikai külügyminiszter szombaton Asraf Gáni afgán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében "az erőszak csökkentését szolgáló diplomáciai és politikai erőfeszítéseket vitatta meg" a washingtoni külügyi tárca tájékoztatása szerint.
Amerikai tisztségviselők közölték vasárnap hajnalban a Reuters hírügynökséggel, hogy az Egyesült Államok elkezdte diplomatáinak kimenekítését a kabuli nagykövetségről. "Egyelőre csak néhányan távoznak, de a többiek is felkészültek már, a nagykövetség egyelőre működik" - mondta az egyik tisztségviselő.
A kabuli kormányzat bő egy hét alatt kiszorult a tartományok többségéből. Szombaton a tálibok Kunár és Paktia tartomány székhelyét is elfoglalták, így már 22 tartományi székhely van a kezükön Afganisztán 34 tartományából. Jelenleg az ország területének több mint kétharmadát ellenőrzik.
(MTI)