A 47 éves, ausztráliai születésű Assange 2012 óta nem hagyta el a nagykövetség területét, mert attól fél, hogy a brit hatóságok elfogják, és kiadják az Egyesült Államoknak, ahol bíróság elé állíthatják bizalmas katonai és diplomáciai dokumentumok nyilvánosságra hozásáért.
Assange londoni ügyvédje, Jennifer Robinson a news.com.au hírportálnak elmondta, hogy nagyon aggasztják a kiadatásról keringő hírek.
"Úgy gondoljuk, hogy Assange-nak folyamatos védelemre van szüksége"
- hangsúlyozta Robinson.
"Ő még mindig ausztrál állampolgár, és így az ausztrál kormánynak kötelessége megvédenie"
- tette hozzá.
Lenín Moreno ecuadori elnök a múlt héten azt mondta: nem lehet a végtelenségig húzni-halasztani a probléma megoldását, és folyamatosan egyeztet a brit kormánnyal a kérdésben. Moreno ugyanakkor leszögezte: garanciát vár arra, hogy Assange "élete nem forog veszélyben".
Az Intercept oknyomozó portál a múlt héten névtelenül nyilatkozó ecuadori külügyi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Assange-tól a közeljövőben megvonhatják az oltalmat, amelynek következtében azonnal átadnák őt a brit hatóságoknak.
Robinson szerint a canberrai kormány kimozdíthatná a holtpontról a helyzetet, mert Londonnal és Washingtonnal is jó kapcsolatokat ápol. Az ügyvéd rámutatott: Assange is hazavágyik, de egyúttal csalódott, hogy egyik ausztrál kormány sem tett semmit ügye megoldása érdekében.
Julian Assange ellen egykor a svéd hatóságok elfogatóparancsot adtak ki szexuális bűncselekmények gyanúja miatt. A WikiLeaks-alapító mindig is tagadta az ellene felhozott vádakat, és Svédország tavaly végül megszüntette az eljárást.
Assange annak idején azért kért menedékjogi oltalmat Ecuadortól, mert attól tartott, hogy ha Nagy-Britannia kiadja Svédországnak, a svéd hatóságok kiadhatják őt az Egyesült Államoknak. Nagy-Britanniában letartóztatási parancs van érvényben Assange ellen, aki tavaly Ecuadortól állampolgárságot is kapott.