Exkluzív információkat osztott meg az orosz kalinyingrádi régióban működő Balti Atomerőmű körüli feltételezett tervekről a lengyel Robert Tomaszevski, aki a Polityka Insight energetikai elemzője. Elmondta többek között azt, hogyan próbálja hónapok óta Orbán Viktor és a magyar kormány meggyőzni arról a lengyel vezetést, hogy azok zöld utat adjanak egy energetikai összeköttetésnek Lengyelország és Kalinyingrád régiója között - írja a Central European Affairs.
Magyarország kormánya arra igyekszik rábeszélni Varsót, hogy építsen ki Oroszország kalinyingrádi régiójával egy energetikai kapcsolódást. Az elképzelést Zygmunt Solorz-Żak, egy rendkívül befolyásos lengyel üzletember is támogatja, aki maga is lobbizik Mateusz Morawiecki miniszterelnöknél, hogy épüljön egy olyan energiahíd, amely a megtermelt villamosenergia értékesítéséhez szükséges a két terület, azaz Lengyelország és Oroszország baltikumban található exklávéja között. Ez a híd pedig jelentős funkciót látna el.
A kalinyingrádi atomerőmű projektje 2008 tavaszáig nyúlik vissza, amikor a Roszatom vezetője és az orosz exklávé kormányzója erről megállapodást kötöttek. Az oroszok célja az volt, hogy a Litvániába és Lengyelországba történő energiaexporttal erősítsék Oroszország pozícióját az európai energiapiacon.
Ám 2013-ban Moszkva úgy döntött, befagyasztja a beruházást, mivel az orosz fél úgy vélte, sem a lengyelek, sem a litvánok nem mutattak kellő érdeklődést az erőműből származó villamosenergia vásárlása iránt, ahogy külföldi partnerek sem kívántak részt venni a projektben.
Mint azt Tomaszevski megfogalmazta, "a projekt visszatér".
Orbán és lengyel kollégája, Morawiecki már tárgyaltak a témáról, de a lengyel kormány és Solorz-Żak között is felmerült. Tomaszevski ez alapján is úgy gondolja,
Varsó nem mondott nemet a projektre.
Ugyanakkor a lengyel elemző két okot lát abban, hogy Varsó miért nem áll ki határozottan az elmúlt évek energiapolitikai álláspontja mellett.
Egyrészt szerinte a legfontosabb ok, hogy a lengyel vezetés "nagyon szoros kapcsolatban akar lenni" a magyar kormányzattal. Néhány nappal azelőtt ugyanis, hogy a kalinyingrádi erőmű terveiről szóló hírek megjelentek, a Fidesz és a PiS lengyel kormánypárt közös nyilatkozatot írtak alá Európa reformja kapcsán.
A másik pedig Tomaszevski szerint az, hogy Zygmunt Solorz-Żak a leggazdagabb lengyelek egyike, ő irányítja a Polsatot, amely az ország egyik legnagyobb médiacsoportja.
Vélhetően a varsói kormány jó kapcsolatokat akar ápolni Solorz-Żakkal a médiaszektorban lévő befolyása miatt
- fűzte hozzá az elemző, aki viszont úgy tartja,
Mint folytatta:
Ez túl ellentmondásos lenne, a geopolitikai költségek óriásiak lennének.
Az energetikai összeköttetés projektjének engedélyezése nyílt konfliktust eredményezhet a balti államokkal, hiszen Litvánia, Lettország és Észtország a terveik alapján éppen az orosz szorítástól készülnek minél jobban szabadulni. Ugyanakkor az Orbán és Solorz-Żak álláspontját támogató döntés Washingtonnal szintén konfliktushoz vezethet, mivel az USA ellenzi az orosz energetikai érdekek régióbeli terjeszkedését.
Biden Moszkvának: Az új szankciók jóval súlyosabbak is lehettek volna
Az Egyesült Államok nem kívánja, hogy Moszkva és Washington között elmérgesedjen a feszültség, dacára az ellene bevezetett friss szankcióknak, jelentette ki Joe Biden amerikai elnök csütörtökön. Az Egyesült Államok nem akarja az eszkaláció és konfliktus körforgását elindítani Oroszországgal - mondta Biden a Fehér Házban adott rövid nyilatkozatában.
A lengyelek tehát nincsenek könnyű helyzetben jelen pillanatban, ám Tomaszevski úgy látja, Lengyelország ezzel kapcsolatos álláspontját még az előttünk álló évek is befolyásolhatják.
Emellett a Polityka Insight információi szerint
Ez azonban aligha lesz több 49 százaléknál a szakértő szerint.
Felderengő kapcsolat Paks2-vel?
Az MVM szerepe a projektben kevésbé meglepő, ugyanis a társaság komoly tapasztalattal bír az orosz vállalatokkal való megállapodásokban. Magyarország és Oroszország 2014-ben egyezett meg arról, hogy két VVER-1200 reaktort épít az orosz atomenergia-társaság Pakson. Ugyanilyen reaktorokat használtak nem csupán a belorusz, hanem a kalinyingrádi terület erőműjében is.
Meghibásodott és leállt a Roszatom egy hete átadott fehéroroszországi atomerőműve
Nem sokkal üzembe helyezése után leállt Fehéroroszország első atomerőműve, az energetikai minisztérium egy tisztségviselője kedden a sajtónak azt mondta, hogy néhány eszköz cserére szorul, és nincs sugárzásveszély. A litván fővárostól, Vilniustól mindössze 50 kilométernyire délkeletre lévő Asztravec városában található, a Roszatom orosz atomenergia-ipari óriáscég építette Fehérorosz Atomerőmű (BelAESZ) a múlt héten lépett működésbe, és vasárnap állt le.
Tomaszevski megítélése szerint a magyarországi MVM csak ezt a "know-how-t szeretné kihasználni", hogy befektessen a következő erőműbe, ezúttal Kalinyingrádban. A cikk szerint
Az EU és az USA között az Északi Áramlat-2 gázvezeték körül kialakult több konfliktusos év után az amerikai adminisztráció úgy döntött, hogy nem alkalmaz több szankciót az energiaprojekttel szemben. Ezzel Oroszország számára teret hagytak egyfajta energetikai offenzíva gyakorlására, várva az amerikai reakciót.
Az elemző arra is kitér, hogy egy sor olyan ország, mint a balti államok, valamint Csehország, Szlovákia vagy Ukrajna "igazán aggódhat" a kalinyingrádi tervek miatt.
Mindezek ellenére sem zárható ki a projekt megvalósítása Tomaszevski szerint. Lengyelország évek óta követi Magyarországot a Nyugattól való függetlenedés útján. A lengyel elemző szerint "nem mondhatjuk, hogy ez az érvényesülés, és új szövetségesek keresése Keleten nemcsak Oroszországgal, hanem Kínával és Törökországgal sem fordulna elő majd a jövőben".