Carles Puigdemont a BBC televíziónak adott, szerda hajnalban sugárzott rövid interjúban kijelentette: kormánya vagy ennek a hétnek a végén, vagy a következő hét elején jelenti be Katalónia függetlenné válását Spanyolországtól.
Arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha Spanyolország beavatkozna és közvetlen irányítása alá vonná Katalóniát, Puigdemont csak annyit mondott, hogy az olyan hiba lenne, amely mindent megváltoztat.
Hozzátette ugyanakkor, hogy jelenleg semmiféle kapcsolat nincs Madrid és a katalán kormányzat között.
Puigdemont a BBC-interjúban visszautasította az Európai Bizottság elnökének minapi nyilatkozatát, amely szerint a katalán függetlenségről vasárnap tartott népszavazás Spanyolország belső ügye, és a helyzetet Madridnak a spanyol alkotmányos renddel összhangban kell kezelnie.
Jean-Claude Juncker a referendumra reagáló hétfői nyilatkozatában kijelentette azt is, hogy a spanyol alkotmány alapján a katalán népszavazás jogszerűtlen volt, ha viszont a spanyol alkotmánnyal összeegyeztethető módon zajlott volna le, akkor Katalónia kikerült volna az Európai Unióból.
Boris Johnson brit külügyminiszter a katalóniai népszavazásról és a referendumot kísérő erőszakcselekményekről szólva a kormányzó brit Konzervatív Párt Manchesterben zajló éves kongresszusán kijelentette, hogy jóllehet a brit kormányt aggasztja az erőszakos hatósági fellépés, London értelmezése szerint azonban a népszavazás nem volt alkotmányos.
A témában készült elemzésünket itt olvashatják:
A két kormány közé szorult nép - mi lesz veled Katalónia?
Mi vezetett a katalán népszavazáshoz? Ki mit akar? Mi és miért történt Katalóniában a hétvégén és mi következhet ezután? Van értelme ennek az egésznek? A Külügyi és Külgazdasági Intézet által szervezett „A függetlenségi népszavazás után: Quo vadis Katalónia?" című előadás másnapján Nagy Sándor Gyula vezető kutatóval beszélgettünk a helyzetről.