Ki kell adni Paks adásvételét

Az elsőfokú bírósági ítélet szerint nem lehet titkos, hogy az új paksi atomerőmű építésére létrehozott MVM Paks II. Zrt.-t miként vette meg az állam.

Az új paksi atomerőmű építésére létrehozott MVM Paks II. Zrt.-t 2014 novemberében vásárolta meg a Magyar Állam nevében az MNV Zrt. az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től. A tulajdonosi jogokat 2014. november 15-től 2026. december 31-ig a Miniszterelnökség gyakorolja.
 
Az Energiaklub 2015 januárjában kérte az MNV Zrt.-t, hogy küldje meg az adásvételi szerződést. A szervezet arra volt kíváncsi, hogy milyen feltételekkel került közvetlen állami tulajdonba a paksi projektcég. Az MNV Zrt. üzleti titkokra hivatkozva elutasította az adatigénylést, emiatt a szervezet bírósághoz fordult.
 
A március 24-i első tárgyaláson rögtön ítélet is született, aminek értelmében az MNV-nek ki kell adnia az adásvételi szerződést. Az Energiaklub és az ügyben őket képviselő TASZ közös közleménye szerint
a bíróság teljes mértékben igazat adott álláspontjuknak, és 15 napon belül ki kell adni a szerződést teljes terjedelmében.
Az ítélet ugyanakkor elsőfokú, tehát nem jogerős, vagyis az alperes 15 napon belül fellebbezhet. Noha egyelőre nem nyilatkoztak, hogy kívánnak-e élni ezzel, van egy olyan sejtésünk, hogy az állam nem fogja ezt annyiban hagyni.
 
Az ügyben az MNV egyébként sikertelenül hivatkozott a nemrég elfogadott törvényre, amely 30 évre ellehetetleníti a paksi bővítéssel kapcsolatos megvalósítási megállapodások átláthatóságát.

A szükségest jóval meghaladó titkosítás

A 30 éves titkosítással kapcsolatban a Jobbik korábban azt közölte, hogy mindezt olyan mélységekig teszik, amit nemzetbiztonsági kockázatokkal sem igazán lehet magyarázni. „Paks 2 részleteinek ilyen nyakló nélküli mennyiségű, és ekkora időtávra szóló titkosítása már túlmutat azon a szükséges mértéken, amire például terrorveszély miatt indokoltan szükség lenne” – közölte a nemzeti párt, amely nem szavazta meg az Országgyűlésben a jogszabályt.
 
A Jobbik azt javasolta, hogy a titkosítani szándékozott dokumentumokat tárják a nemzetbiztonsági bizottság elé, amely szakmai-politikai felügyeletet tud gyakorolni, hogy csak a valóban indokolt iratokat minősítsék titkosnak.