„A cél az, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, mi annyi munkahelyet hozzunk létre”
- mondta Orbán Viktor miniszterelnök, miután ismertette gazdaságvédelmi akciótervét, amellyel a kormány a munkahelyeket és a magyarországi vállalkozásokat kívánja megvédeni. Azonban hiába az eddig már részben bevezetett adókönnyítések, illetve átütemezések, a járvány miatt nehéz helyzetbe került ágazatok, főleg a kisvállalkozások, továbbra is bizonytalan helyzetben vannak.
Többségük a megszűnés határára került és nem tudják, hogy őket miként érinti majd a kormányfő szerint alapvetően német mintára készült, de sajátosan magyar formában megvalósuló intézkedés-sorozat.
A kkv-k fejlesztése most fontosabb, mint valaha
A szakszervezetek szerint jelentős változásokra számíthatunk a járvány után a munkaerőpiacon. Az érdekvédők azt várják a kormánytól, hogy ezeket a változásokat olyan emberi és anyagi tőkével támogassa meg, amely képes lehet nemcsak a közeljövő kihívásainak megfelelni, hanem valóban előremutató módon adhat biztos hátteret a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt. Ez leginkább a kis és közepes vállalkozások (kkv) esetében lehet létfontosságú, mert ha hagyják tönkre menni ezt a szektort - például a multik javára -, akkor újraindítani ezeket a vállalkozásokat sokkal nehezebb lesz, mint most megtartani. Kordás László, a legnagyobb szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke arra számít, hogy a járvány után jelentős mértékben emelkedik a munkanélküliség, amely aztán visszaesik, de így is sokan maradnak jövedelem nélkül. Az MASZSZ elnöke szerint
"Ha folyton azt halljuk, hogy az elmúlt száz év legsikeresebb tíz éve áll mögöttünk, akkor talán számíthatunk arra, hogy a kormány képes lesz megvédeni a munkahelyeket és európai szintre emeli majd a béreket is"
- közölte az Alfahírrel Kordás László. Az érdekképviselet vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy most a munkaviszonyok megőrzése a cél, és az, hogy ne maradjon senki jövedelem nélkül, de úgy vélte, a gazdaságvédelmi akcióterv egyes részletei túlságosan differenciáltak, míg vannak olyan elemek, például az adózásnál, ahol inkább az egyszerűsítés lenne célszerűbb.
"Német modellre hasonlító megoldást vártunk, de ez a sajátosan magyar kicsit rosszabb lett"
- mondta Kordás László.
Szintén a - munkavállalók több mint ötven százalékát foglalkoztató - kisvállalkozások megerősítését nevezte az egyik legfontosabb feladatnak a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) elnöke. Antalffy Gábor szerint jó hogy itt vannak a multik, de az a magyar kisvállalkozó, aki fenntart 20-30 munkavállalót, arányaiban is nagyobb értéket teremt, csakhogy nincs mögötte tőkeerős anyavállalat.
"Ha a kormány nem segít ezeken a kkv-ken, akkor ezek a vállalkozások elveszítik a piacukat és utána nagyon nehéz lesz újraindítani a cégeket. Egy részük, legfeljebb fél évig bírja bevétel nélkül, de többségük, a legkisebbek csak 2-3 hónapig"
- mondta az Alfahírnek nyilatkozó KISOSZ elnök. Antalffy Gábor felidézte, a kormányzat stratégiájában is szerepel a generációváltás a kkv szektorban, de ha a járvány után ez az ismert okok, és a kormány mulasztása miatt elmarad, akkor nagyon sok munkáltatót veszíthetünk el, ami
Kerestük a szakmai érdekképviseletek is, hogy megtudjuk, milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket várnak a kormánytól. E-mailben elküldött kérdéseinkre még nem adtak választ.