A magyar parlament Külügyi Bizottsága hétfői ülésén foglalkozott Klaus Iohannis román államfő magyarellenes kijelentésével, valamint az ezt követő magyarellenes politikai kirohanásokkal. A bizottság meghallgatta a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárát, Magyar Leventét is.
Brenner Koloman, a bizottság jobbikos tagja érdeklődésünkre azt mondta, a bizottság egy nyilatkozatot fogadott el, melyben elítéli a román államelnök nyilatkozatát, ezt a dokumentumot a Jobbik is támogatta. Hozzátette, ő maga az európai német kisebbségek elnökeként ismerte meg Iohannist, aki akkor nagyszebeni polgármesterként volt, ezért
Kiemelte, a fideszes magyar kormány nemzetközi fórumokon már oly mértékben elszigetelődött, ez is akadályozza, hogy a magyar diplomácia ilyen esetekben hatékonyan lépjen fel. Megjegyezte, az, hogy Szijjártó Péter ma öt ország nagykövetét hívja be – ami a diplomáciában komoly nyomásgyakorlásnak számít – aránytalan lépésnek tekinthető,
az ilyen „elefánt a porcelánboltban” lépések miatt
történt ez az elszigetelődés. Ennek következménye, hogy még ilyen jogos esetben sem képes hatékonyan fellépni.
A bizottság által elfogadott nyilatkozat ide kattintva olvasható.
A történet ott kezdődött, hogy a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott autonómiatervezetről a román alsóház nem szavazott időben, így az hallgatólagosan elfogadottnak minősül. A járványhelyzetben hibát hibára halmozó Iohannis ekkor előhúzta a magyarkártyát, és az ellenzéki PSD-t tette felelőssé (az alsóház elnökét a PSD adja) a határidő elmulasztásáért. A román elnök televíziós beszédében már magyarul kívánt jó napot a szociáldemokrata ellenzéki házelnöknek és pártjának.
Iohannis kijelentette: míg a román hatóságok a világjárvány ellen küzdenek, a PSD a parlament titkos irodáiban azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak.
Jó napot, Ciolacu! Vajon mit ígért Orbán Viktor, a budapesti vezető cserébe ezért a megegyezésért?
Később a szenátus (felsőház) rendkívüli, csak az ügy miatt összehívott ülésén a román politikusok (köztük a PSD szenátorai is) már egymást túllicitálva igyekeztek megfelelni a „nagyromán attitűdnek”.
A román politika ismét előhúzta a magyar kártyát és élvezi
A recept ismerős: ha bénázol a járvány elleni védekezésben, tereld el a figyelmet valamivel. Ehhez a legjobb módszer Romániában egy kis "magyarozás", amiből természetesen minden politikai erő igyekszik kivenni a részét, így nem maradhatott ki a sorból Klaus Iohannis is.
A magyarellenes kirohanás természetesen kivágta a biztosítékot idehaza.
Balczó Zoltán Iohannis megnyilvánulását a Facebookon Salamon Zoltán erdélyi magyar politikus, Hargita Megye Tanácsa képviselője szavaival kommentálta:
A magyar diplomácia sem hallgatott, Szijjártó Péter, a külügyi tárca vezetője videóüzenetében azt üzente a román vezetésnek: „Több tiszteletet a magyaroknak!”
Az LMP a hétfői külügyi bizottsági ülés előtt közleményében arra szólította fel a tárcavezetőt, jegyzékben tiltakozzon a román kormánynál az ismét felfokozódó magyarellenesség miatt. Mint a zöldpárt frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt, valamint képviselője, Ungár Péter emlékeztet, az egyik román frakcióvezető törvényen kívülinek nyilváníttatná az RMDSZ-t, míg az Erdély magyar kézre játszásával „vádolt” szociáldemokraták házszabály-módosítási javaslatukkal gyakorlatilag kiszorítanák a magyarok által javasolt regionális fejlesztési közpolitikákat az ország törvényhozásából.
Megálljt kell parancsolni a Romániában uralkodó magyarellenes hisztériának és ezért a Külügyminisztériumnak tiltakozó jegyzéket kell átadnia a román kormánynak!
– fogalmaznak az ellenzéki zöldpárt politikusai.
A sors iróniája, hogy idén épp a román államfőnek kívánják átadni a legrangosabb európai kitüntetést, a Nagy Károly-díjat. Mint a Tranindex.ro beszámol, a díjat odaítélő bizottság elnöke, Jurgen Linden szerint Iohannis
az igazságszolgáltatásért harcol, védi kisebbségeket és a kulturális sokszínűséget, mint ahogy egy fontos közvetítője és építője a nyugat- és kelet-európai társadalmak közötti hídnak.
Erre reagálva Bencsik János független országgyűlési képviselő jelezte, német nyelven eljuttatott levelében arra kéri a döntőbizottságot, fontolják meg, hogy a rangos elismerést más európai politikusnak ítélik oda.
A Nagy Károly-díjat (Karlpreis/Charlemagne Prize) évente ítéli oda Aachen város önkormányzata azoknak a személyiségeknek, akik hozzájárulnak az európai egységhez vagy az európai országok közötti együttműködéshez – idézi a Transindex.