A madarak különböző stratégiákkal képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, tempójával azonban nem tudnak lépést tartani. Így akár az olyan alkalmazkodóképes fajok is, mint a széncinege, a füsti fecske és a szarka is veszélyeztetetté válhatnak hosszútávon - írja az MTI.
A berlini Leibniz Kutatóintézet (Leibniz-IZW) szakemberei és külföldi kollégáik 71 tanulmány adatainak értékelése alapján jutottak erre az eredményre, amelyet a Nature Communication című tudományos folyóiratban közölt tanulmányukban mutattak be.
Bizonyos fajok, mint a kékcinege, a széncinege, a fehérkarmú vércse és a szajkó korábban rakják le tojásaikat és összességében több tojást rajnak, hosszú távon azonban az alkalmazkodás tempója nem elegendő a faj megőrzéséhez - mondta Viktoria Radchuk, a Leibniz-IZW kutatója.
"Van egy hézag a tulajdonképpeni és az ideális költési időszak között. Többek között akkor lenne optimális, amikor a természet a legtöbb táplálékot kínálja" - mondta el a szakértő. Bizonyos fajoknál egyáltalán nem működik az alkalmazkodás, például a lumma esetében. "A madarak nem érzik, hogy megváltoztak a körülmények, és hogy szaporodási ciklusuknak alkalmazkodnia kellene" - hangoztatta Radchuk. Az eredmények aggasztóak - tette hozzá.
Még nyugtalanítóbb az a tény, hogy az elemzett adatok túlnyomórészt olyan fajokra vonatkoznak, amelyekről ismert, hogy viszonylag könnyen viselik a klímaváltozást.
"A ritka és veszélyeztetett fajok alkalmazkodási képességét még elemezni kell. Attól tartunk, hogy ezen fajok túlélésének prognózisai még pesszimistábbak lesznek" - mondta Stephanie Kramer-Schadt, a Leibniz-IZW ökológiai dinamikával foglalkozó részlegének vezetője. A tudósok 17 madárfajt vizsgáltak.
Közben Németországban két nap alatt kétszer dőlt meg a 140 éves melegrekord. A szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD) előzetesen közölt adata szerint az új történelmi csúcs 41,6 Celsius-fok, 15.50-kor regisztrálták Alsó-Szászország tartományban, a holland határ térségében fekvő Lingen melletti mérőállomáson.
Németországban 1881 óta vezetnek rendszeres feljegyzéseket a földfelszíni hőmérséklet alakulásáról. Az adatok azt jelzik, hogy az ország éghajlata melegszik, az év minden hónapjának átlaghőmérséklete emelkedett, és míg hidegrekordot több mint 70 éve nem regisztráltak, a melegrekordok 1990 óta megszaporodtak.