Egy nagyméretű kőkoporsóra bukkantak kínai régészek az ujgurok földjén, közel a mongol-kínai határsávhoz. A kutatást Csagan Gol városhoz közel, Csinghe (Kék-folyó) járásban végezték. A Hszincsiang régészeti múltját elemző kutatók a történeti források alapján úgy vélik, hogy az Altaj-hegység déli felén élt yue-zhikhez köthetők a lenti páratlan építmények.
Ők a közép-ázsiai szakák, valamint az európai szkíták rokonai.
A kőkoporsó titka
A megtalált kőkoporsó hatalmas méretű volt, körülbelül 3 méter hosszú és 1,65 méter széles készítési idejét 3800 és 3500 évben határozták meg. Guo Wu, az ásatás szétszórt emberi csontokat talált benne. Azok elhelyezése alapján a szakember úgy véli, hogy a halottat nem ebben a koporsóban temették el, hanem csak később temették oda a csontokat. A nagy kőkoporsón belül egy kisebbet fedeztek fel, amely 1,7 méter hosszú és 1,5 méter széles volt.
A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy körülbelül 2800 és 2500 évvel ezelőtt készült helyben. Benne egy nő teljes csontváza hevert, mellé kerámiát, csontokat és kőszerszámokat temettek el. Úgy tűnik, hogy a régi, nagy kőkoporsót újrahasznosították az ott élő lovas népek.
Titokzatos kőkör
Az eddigi régészeti kutatásokból ismert, hogy nemcsak kőkoporsóról híres ez a vidék. Néhány éve hatalmas kőkört fedeztek fel Csinghe-járásban. Ezt a valószínűleg szakrális építményt a kínai Stonehenge-nek nevezték el, amelyet hatalmas gránittömbökből készítették. A közelben a szkíták jellegzetes temetkezése, a kurgánsír is előkerült. A régészek találtak ősi embert formázó kőszobrokat, amelyek jóval a türkök megjelenése előtt készültek.