(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)
A Fidesz 2022-re legyártott alapkoncepcióját ugyan nem zökkenti ki a menetéből, de a kormánypárti politikusoknak és véleményvezéreknek érezhetően okoz némi kényelmetlenséget arra a kérdésre válaszolni, hogy miközben csúcsra járatva tolják a politikai előtérbe Gyurcsány Ferencet, s egyúttal gyurcsányoznak össze mindenkit, akit csak tudnak, vajon miért nem sikerült elszámoltatni a volt miniszterelnököt. Ez azért lényeges kérdés, mert a Fidesz 2010-ben többek között Gyurcsány elszámoltatásának ígéretével kampányolt, aminek alapja volt az elhíresült Sukoró-ügy, de sokkal inkább a 2006-os őszi eseményekben játszott szerepe. Sukoróval kapcsolatban megszüntették ellene a nyomozást, még vádemelés sem történt, 2006-tal összefüggéssel pedig még ennyi sem.
Az Alfahír a Békemeneten megkérdezte Stefka Istvánt az ügyről, aki azt válaszolta, hogy „az, hogy Gyurcsány Ferencet egyetlen bíróság sem ítélte el, azt mutatja, hogy függetlenek Magyarországon a bíróságok. A kormány elindította az elszámoltatást, de ők nem ítélkezhetnek, ráadásul a bíróságok tele vannak baloldali emberekkel.”
Azt most hagyjuk, mennyire szerencsés a bírók vélt vagy valós politikai kötődését felemlegetni egy demokráciában, arról viszont érdemes néhány szót ejteni, hogy Stefka elfelejt egy nagyon fontos tényt, ami abszolút releváns az elszámoltatással összefüggésben. Jelesül azt, hogy a bírósági eljáráshoz szükség van egy vádemelésre is, amely pedig az ügyészség feladata. Annak az ügyészségnek, amelynek első embere nem vélelmezett módon lehet elfogult politikailag, hanem konkrétan, hiszen korábban tagja volt a jelenlegi kormánypártnak. Polt Péter 2010 decembere óta legfőbb ügyész, vagyis elég életszerűnek tűnik, hogy ha lett volna igazi szándék arra, hogy a 2006 őszén játszott szerepéért Gyurcsány Ferencet legalább a bíróság elé állítsák, akkor az megtörténhetett volna. De nem történt meg, és teljesen érthető is, hogy miért nem: mert a Fidesznek politikailag nem a beígért elszámoltatás volt az érdeke, hanem az, hogy Gyurcsány Ferencet minél magasabb szinten a politika színpadán tartsák. Ennek jeleit látjuk most éjjel-nappal, minden hullámhosszon. Miközben a Fidesz látványosan hüledezik, hogy a DK elnöke hogyan lehet még egyáltalán tényező a hazai közéletben, minden remélt politikai hasznot igyekeznek kisajtolni belőle.
Az elmúlt napokban nemcsak Stefka, hanem Kövér László is nyilatkozott a témában. Az Országgyűlés elnöke a Magyar Nemzetnek nyilatkozva mentegette a Fidesz-kormányt, amikor úgy fogalmazott, „a 2010-et követő kormánynak semmi felelőssége nincs abban, hogy Gyurcsány Ferencet és tettestársait nem sikerült elszámoltatni. Jogállami keretek között ennyire futotta a magyar igazságszolgáltatás erejéből.”
Kövér azt is mondta: „Ami a tévészékház előtt történt, az része volt az összeesküvésnek. Előre megtervezett provokáció volt, aminek – a forgatókönyv szerint – emberhalállal kellett volna végződnie. A Jóisten gondviselésének köszönhető csak, hogy a vízágyút szállító, égő rendőrségi járműből élve menekültek ki a benne ülők. Gyurcsány Ferenc másnap a kamerák előtt az egyik sérült rendőr betegágyánál állt, de valójában a ravatalánál szeretett volna ott lenni, hogy az utcai zavargásokat felhasználva a felelősségét az ellenzékre hárítsa. Hiszen tudta, hogy már a 2006-os választás másnapján elvesztette a 2010-es parlamenti voksolást. Egyetlen esélye az volt, ha eltünteti ellenfeleit a legitim politika színpadáról. Erről szólt ez az egész forgatókönyv.”
Nemcsak Gyurcsány, hanem Kövér és a Fidesz többi vezetője is pontosan tudták 2006-ban, ősszel már egészen biztosan, hogy a baloldal elvesztette a 2010-es választást. És ők éppen erre bazírozva, 4 évet még kivárva meg sem kísérelték az ahhoz kedvező politikai helyzetet kihasználni arra, hogy egy előrehozott választáson, lendületből leváltsák a Gyurcsány-kormányt. Sokkal kényelmesebb volt így, gyakorlatilag semmit nem csinálva, csak elszámoltatást ígérgetve megvárni, hogy 2010-ben ölükbe hulljon a kétharmados parlamenti többség. Amivel aztán a saját hatalmi érdekeik szerint alaposan vissza is éltek.