A kultúra csendes hadosztályáról megfeledkezett a kormány

A kormányban"valaki elfelejtette kiadni valakinek" a feladatot. Óriási bérfeszültség feszíti a kulturális ágazatot.

Tüntetéssel ünneplik a magyar kultúra napját a kulturális dolgozók. A bérpótlékot év elejére ígérték, most elvileg februártól kapnák, de még a rendelet se született meg. Ráadásul az ágazati érdekvédők szerint ez semmit sem old meg, durva bérfeszültség van kialakulóban.

Szombaton délután négykor a budapesti Batthyány téren demonstrál a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete tiltakozva a bérpótlékok elmaradása, az intézmények bezárása és a folyamatok forráskivonások ellen- jelentette be a szervezet vezetője a Klubrádióban.

Csóti Csaba, Hoppál Péter, kultúráért felelős államtitkárnak írt levelében hangsúlyozta: a bérfelzárkóztatás 2002 óta várat magára. Hiába ígérik már tavaly június óta a bérpótlékot, az ezt tartalmazó rendelet a mai napig nem született meg, így az elvileg januártól járó összeget még februárban se kapják majd meg a kulturális dolgozók.

A szombati tüntetés meghívójában emlékeztetnek:

„A művelődés a rendszerváltás óta egyetlen kormány számára sem jelentett prioritást. A kultúra intézményei és a bennük dolgozó szakemberek egyre mostohább körülmények között vegetálnak."

A KKDSZ hozzáteszi: ez a helyzet nem csak a "kultúra napszámosainak" helyzetét teszi egyre nehezebbé, de "a szellemi értékek iránt fogékony, a kulturális szolgáltatásokra igényt tartó felhasználók életminőségének romlásához is vezet."

A könyvtárosok, muzeológusok, levéltárosok és más kulturális dolgozók körében a garantált bérminimum megemelése is alaposan kiverte a biztosítékot. Persze nem önmagában a legalacsonyabb fizetésű kollégáik bérének növekedése háborította fel őket, hanem az, hogy mindenki másé változatlan maradt. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárnak írott levelében múlt héten kedden Csóti Csaba is "üdvözlendőnek" nevezte a garantált bérminimum emelését, ám azt már "felháborítónak" tartja, hogy a többi alkalmazott bértábla szerinti jövedelme nem emelkedett.

Így most az az abszurd helyzet alakult ki, hogy adott esetben egy érettségizett pályakezdő ugyanannyit kereshet, mint egy 10-15 éve pályán levő diplomás.

A garantált bérminimum emelése más ágazatokban, szakmákban is hasonló bértorlódást, azaz bérfeszültséget okoz. Hogy egy egyszerű példával éljünk, a garantált bérminimum megemelése miatt egy frissen érettségizett, de képesítés nélküli pályakezdő könyvtáros ugyanannyit keres a tábla szerint, mint például egy főiskolát végzett, 27 éve pályán lévő - bérpótlék nélkül.

A garantált bérminimum megemelése már tavaly is gondot okozott (ez 2016-ban havi bruttó 129 ezer forint volt), a mostani viszont garantáltan borítja az ágazati - eddig sem túl erős - egyensúlyt.

A minisztérium ígérete szerint lesz majd kulturális illetménypótlék, igaz, döntés még mindig nincs rá, de állítólag fedezet (5,4 milliárd forint) igen. Ez már csak azért is érdekes, mert nem tudni mekkora lesz ez az összeg (csak pletykaszinten emlegetik), így azt sem tudni, hogy a fenti, Hoppál Péter által emlegetett számot hogyan is matekozták ki. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter az Alfahír kérdésére a január 19-én azt mondta, döntés februárra várható.



Nem kapkodják el, igaz, nem is érzik szükségét: a kulturális dolgozók minisztériumi "lobbiereje" ugyanis közismerten gyenge, a különböző kormányok - politikai színezettől függetlenül - nem érezték és nem érzik szükségesnek az illetmények rendbetételét, sem az emelést. Így fordulhatott elő, hogy a könyvtárosok, muzeológusok, levéltárosok, művelődésszervezők 8-10 éve nem kaptak valódi béremelést, az illetménytábla változatlan maradt.

Ebbe persze belejátszik az is, hogy a mindenkori kormányok a sztrájkveszélyt sem érzik valódi veszélynek, a legenda szerint egy egykori illetékes miniszter még ki is nevette a dolgozói érdekképviselet által belengetett munkabeszüntetést, mondván, "majd megvárja, amíg kinyitnak". A közvélemény részéről sincs éppenséggel nagy nyomás, hiszen ellentétben az oktatással, vagy az egészségüggyel, a kulturális terület - fogalmazzunk finoman - a magyar társadalom jelentős részének nem képezi a mindennapok részét (egyben eloszlatnánk pár közismert tévhitet: a könyvtáros nem ül egész nap és olvashat, a levéltárosnak pedig semmi köze a postához).

Ágazati pletykák szerint azért nem született döntés 20 ezer ember bérpótlékának ügyében, mert a minisztériumban valaki valakinek elfelejtette kiadni a feladatot.

Akár igaz, akár nem, pótlék egyelőre nincs. Ám a legtöbb érdekvédő szerint nem is ez lenne a megoldás, hanem az egész bértábla rendbetétele, a pótlékok beépítése a bértáblázatba, hogy a szakmai tapasztalatot valódi, kézzelfogható módon díjazza az állam.

Mert a mostani helyzet csak arra jó, hogy a legnagyobb tapasztalattal, tudással és műveltséggel rendelkező kulturális dolgozók hagyják ott a pályát. A kultúra csendes hadosztályáról megfeledkezett a kormány.