Koronás címer a szíved felett – Interjú Sziva Balázzsal

Március 14-én ünnepi RomEr koncert Budapesten, áprilisban válogatáslemez.

 - Hogy jött ennek a speciális gyűjteményes lemeznek az ötlete? A CD-re felkerülő dalokhoz hozzányúltok valamilyen formában?
 
 - Az ötletet a kiadónk vetette fel, valamikor tavaly év vége felé, amit mi gondoltunk tovább. Néhány dal alapos frissítésen esett át. Ebben segítségünkre volt a magyar foci válogatott mérkőzéseiről és a Fradi táborából ismert Trombitás is, aki óriási hangulatot képes varázsolni a meccseken. De mindenképpen akartunk egy vadonatúj dalt is a lemezre, amit februárban rögzítettünk. A nóta keverését Rozgonyi Péter végezte, aki hangmérnökként közel 500 lemezen, közte klasszikus Pokolgép, Edda, Ossian, Sing Sing, Moby Dick vagy Akela albumokon dolgozott már. Most is nagyon jó munkát végzett. Tökéletesen elégedettek vagyunk a Koronás címer a szíved felett című dallal, ami a CD bónusz nótája és címadója is lesz egyben. Ehhez forgattunk egy videót is, amire nagy örömünkre sok-sok pozitív visszajelzést kaptunk. A válogatáslemez 10 ezer példányban jön majd ki az áprilisi HammerWorld rockmagazinhoz csomagolva. Aki 990 Ft-ért megveszi az újságot, az ingyenesen a lemezt is kézhez kapja hozzá. Ez azért is nagyszerű dolog, mert így az ország összes újságárusánál, benzinkutakon, nagyobb postahivatalokban – tehát gyakorlatilag mindenhol, ahol újságot árulnak – hozzáférhető lesz a CD.
 
 
 - A napokban megjelent digitális kislemez borítójaként felhasznált fotót honnan, hogyan sikerült beszerezni?
 
 - Mikor megláttam, azonnal tudtam, hogy ez tökéletesen passzol majd az új dalhoz, amelynek Koronás címer a szíved felett a címe és elég vagány is. Ez egy 1908-ban készült fénykép, egy Makai László nevű ácslegényről, akinek a feljegyzés szerint 19 éves korában tetoválták fel – mai szemmel persze nyilván kezdetleges módon – az angyalos-koronás címert a mellkasára. A kép igazi különlegesség, nemrégiben bukkant fel az amszterdami Tetováló Múzeumban. Tehát a hazaszeretet ilyen megnyilvánulása nem új keletű dolog, mint ahogy akkoriban a test ilyen módon való díszítése sem volt az Magyarországon, még ha nem is volt túl elterjedt. Olyan híres magyarok is viseltek tetoválásokat, mint a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István, aki szerelme jelképéül varratta fel bal karjára Selina O’Meade ír-osztrák hölgy nevét és egy szívet, bécsi nevelkedése során, de tetovált volt például Kossuth Lajos is, akinek a tetoválásáról csak maga a tény ismert. A magyarok királynéja Sissi szintén tetovált volt, a források alapján vagy a bal lapockája fölött vagy pedig a bal vállán volt egy horgony, kötéllel. Vagy a XX. századból ott van Horthy Miklós kormányzó, akinek több tetoválása is volt, még fiatal tengerésztisztként csináltatta őket. Több korabeli fotón is feltűnt a bal mellétől a bal karján át húzódó tetoválása, amely egy arany-zöld sárkányt mintázott.
 
 
 - Egy werkfotó is felkerült már a netre a CD-hez készült zenekari fényképek közül…
 
 - Kitaláltam, hogy ezúttal nem egy szokványos zenekari fotót szeretnék a bandáról, hanem valami különlegeset, amire egyből felkapja a fejét az, aki látja. Eszembe jutott, hogy Óbudán van egy életnagyságú szobor Puskás Ferencről, minden idők legismertebb magyar futballistájáról, amit különben egy korabeli fotó alapján mintáztak, amelyen a 85-szörös egykori kispesti (nem felcsúti!!!) válogatott sztár, az utcán, öltönyben tart rögtönzött labdás bemutatót a tátott szájú kissrácoknak. Ezen a helyszínen, a szobornál készítette el az új fotóinkat Réti Zsolt, aki különben az Újpest fotósa, de ismert koncertfotós is egyben. Úgy gondoltam, hogy mivel ő mindkét témában otthonosan mozog, őt kérem fel erre a feladatra.
 
 
 - Mivel a válogatásalbum csatadalai akár aláfestő zeneként is szolgálhatnak majd a júniusi futball EB magyar érdekeltségű meccseihez, és mert köztudott, hogy nagy focidrukker vagy, ha benne vagy, felkérnélek egy kis esélylatolgatásra!
 
 - Nagyon szívesen! Az EB-n már nincs gyenge csapat, de az Ausztria, Izland, Portugália csoportban egyáltalán nem lehetetlen legalább 3 pontot szerezni és továbbjutni. Aztán már sok minden a szerencsén is múlik, de egy kört még akár mehetünk is tovább.
 
 - Tiszteletre méltó módon – hogy is mondjam –, nem „szokványos”, és nem túl gyakran látható, hallható zenekarokat választottatok partnerül a március 14-ei ünnepi nagykoncertetekhez
 
 - Sok éves hagyomány már, hogy március idusán Budapesten játszunk, így lesz ez idén is! Ezek a koncertek kiemelt események a RomEr életében, igyekszünk mindig valami különlegességgel előrukkolni.  Két vendégzenekarunk lesz ezen azt estén. A tavaly év végén új lemezzel jelentkező Nemzeti Front-ot 1993-ban hozták létre a Mecsekalján, a skinhead zenei színtéren az M.A. Skins és az A.L.T. nevű csapatokból korábban már ismert zenészek. Kimondottan népszerű banda voltak a kilencvenes évek második felében. Aztán sajnos a kétezres évek elejére, részben a politikai koncepciós meghurcoltatásuk következtében megtört a lendületük. Különben annak idején, a megalakulásunk évében többször is voltunk az előzenekaruk a Viking Club-ban és a Fekete Lyukban, de vidéken is. Akkor ők segítettek nekünk, most mi nekik. Egyébként nincs mögötte szándékosság, pusztán érdekesség, hogy eredetileg a másik vendégbanda, a régisulis hardcore muzsikát hazafias szövegekkel elővezető Hűség is Baranya megyéből indult. Velük is elég régi az ismeretség, hiszen 2003-ban játszottunk együtt először. Az idők folyam többször leálltak, de a gitáros-énekes Zalán Budapestre költözése után kialakult egy stabil felállásuk, fővárosi tagokkal.
 
 - Azt elárulod, hogy ti milyen programmal készültök az estére?
 
 - Energikus és hosszú koncert lesz, az biztos! (nevet) Több, ritkábban játszott szám is előkerül és a néhány dalt előveszünk a Petőfi lemezről is. Mégis csak a nemzeti ünnep előestéjén kerül sor a koncertre! Érdekesség, hogy külön erre az alkalomra kijön egy új póló is, ami a koncerten lesz kapható először.
 
 - Végül, egyetlen kérdés erejéig kanyarodjunk már át egy másik művészeti ág, jelen esetben a filmek világához. Nemrég volt egy kisebb – bizonyos rétegnek talán kirohanásnak is tűnő – posztod a legismertebb közösségi oldalon, amelyben hiányoltad, hogy a magyar történelem dicsőséges tetteinek, eseményeinek témái nem kapnak egy fillér támogatást sem a Nemzeti Filmalaptól, így aztán a megfilmesítésük is elmarad…
 
 - A Saul fia őrület kapcsán jutott eszembe ez a gondolat. Felháborítónak tartom az utóbbi években szinte egyetlen olyan film sem készült, amely a nemzeti identitást erősítené. A magyar népnek olyan történelme van, olyan dicső tettei, hogy évente forgathatnának belőle Rettenthetetlen, Trója, vagy 300 szintű látványos kalandfilmeket. Vajon miért nem? Elegem van már a folyamatos ájvékolásból. Nem vagyunk rosszabbak senkinél, nincs miért szégyenkeznünk!