Óriási gondot okozhat a kötelező nyelvvizsga bevezetése, mivel elsősorban olyan szakmákat érintene, ahol jelenleg is nagy munkaerőhiány mutatkozik. A pedagógusoknál például több mint 4 ezres létszámhiányról beszélhetünk, (a kormányzat szerint is komoly probléma van - szerk.) miközben ebben az évben, ha már kötelező lett volna a bizonyítvány megszerzése, akkor a pedagógusképzésre bekerülők 47 százaléka, azaz majdnem a fele, be sem került volna a felsőoktatásba. Ha a tanárjelöltek fele kiesne, az még nagyobb problémát okozna az amúgy is tanárhiánnyal küzdő oktatás területén.
Az utóbbi időben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és más szervezetek is tárgyalnak a kormánnyal annak érdekében, hogy legalább bizonyos részterületeken halasszák el a következő tanévre tervezett bevezetését, de egyelőre nem mutatkozik fogékonyság ezen a téren (sem) a kormány részéről.
Nem volt korábban egységes álláspont
A kormányon belül sem volt egységes álláspont eleinte a nyelvvizsgakérdést illetően. Februárban a kormányközeli Magyar Hírlap meg is szellőztette, hogy a kormányzat azon gondolkozik, hogy visszavonná a rendelkezést, de ezt azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) azonnal cáfolta.
Tavaly ősszel egyébként még az alapvető jogok biztosa is aggályosnak nevezte a bevezetését. Vizsgálata szerint alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét.
Érdekesség, hogy a 199 országgyűlési képviselő nagyjából 60%-a nem rendelkezik nyelvvizsgával. Többek között Orbán Viktor, Áder János vagy Gyurcsány Ferenc sem jelentkezhetne 2020-tól a felsőoktatásba.
Tavaly decemberben a Jobbik és a Jobbik Ifjúsági Tagozata országos kampányt, illetve aláírásgyűjtést indított, „Esélyt a továbbtanulásra” címmel, akkor az akció elindítója, Farkas Gergely úgy fogalmazott:
„A Fideszen belül is különböző álláspontok vannak, több kormánypárti képviselő is osztja a szakma azon véleményét, hogy túl korai a 2020-as dátum.”
Farkas Gergely szerint sok család nem engedheti meg magának, hogy külön órákra járassák a gyerekeiket vagy nyelvtanfolyamokra járjanak. Innentől kezdve pedig előnybe kerülhetnek azok a diákok, akik megengedhetik maguknak a költségesebb megoldásokat.
Próbálkozások akadnak
A kormány szerint azért van szükség az intézkedésre, mert rengeteg fiatalnak bent ragad a diplomája az elmaradt nyelvvizsga miatt. Másfelől pedig úgy érveltek, hogy a diákok az egyetemi éveik alatt már ne a nyelvvizsga megszerzésével foglalkozzanak, mert a felsőoktatási intézményeknek egyáltalán nem feladata a nyelvoktatás.
A kormány azóta tett némi pótcselekvést az ügy érdekében, ilyen volt például az is, hogy az EMMI évente 140 ezer diákot küld a 9. és a 11. évfolyam között kétszer kéthetes külföldi nyelvi kurzusra. Erre a programra a kormány félre is tett évi 90 milliárd forintot, amely a 2020/2021-es tanévtől indulna.
Bár üdvözítő a kezdeményezés, azonban a kormány nem fogta fel a probléma eredetét. Ugyanis Magyarországon hiába van meg az elégséges óraszám a középfokú nyelvvizsgához való felkészítéshez, ezzel szemben csak nagyon kevés diák jut el a vizsgáig.
A szakma több képviselője is azt tanácsolta korábban a kormánynak, hogy a nyelvtanárokat kellene jobban motiválni a nyelvoktatás minőségének javítása érdekében. Ugyanis a legjobbaknak számító oktatók, a jobb bér miatt, előbb-utóbb inkább tolmácsnak vagy idegenvezetőnek állnak kétszer-háromszor annyi fizetésért.
Az marad ebben a szakmában, aki ezt hivatásának érzi, vagy, aki nem tud máshol elhelyezkedni.
Anyagi alapú diszkrimináció
A Jobbik Ifjúsági Tagozatának 17 nyelvet beszélő tagja szerint a legnagyobb aggodalom az, hogy a kötelező nyelvvizsga számottevően megnyirbálja a felsőoktatásba jelentkezők számát. A vidéki egyetemeknél a hallgatói létszám drasztikusan csökkenni fog. Az anyagi lehetőségek miatt, főként a vidéken élő diákoknak lesz macerásabb a nyelvvizsga megszerzése. A KSH adatai szerint a vidéken élők körében, alacsonyabb a nyelvvizsgával rendelkező fiatalok aránya.
„Ez az egyetemeket is súlyosan érintheti, hiszen egy államilag felvett diák után fejpénzt kapnak, azonban az alacsonyabb létszám miatt, jóval kevesebb támogatást fognak kapni a felsőoktatási intézmények”
– tette hozzá.
Kiemelte, hogy a felsőoktatási felvételinél ezeket a többletpontokat (a nyelvvizsga miatt) teljesen átalakították. Míg korábban elég volt 2 nyelvvizsga a maximális többletpont elérésére, addig mostanra ehhez már három nyelvtudást igazoló bizonyítvány volna szükséges. Ezáltal még nehezebb lesz 2020-tól bejutni az állami felsőoktatásba.
A Jobbik IT-s tag szerint a pedagóguspályát azért is érinti majd a módosítás, mert jelenleg a pedagógushiány enyhítése miatt, a kormány bevezette azt a szabályt, hogy már a végzős, de még nyelvvizsgával nem rendelkező pedagógusok is taníthatnak. Azonban nyilván, a kötelező nyelvvizsga bevezetésével, ez szintén meg fog szűnni.
Kiemelte, hogy anyagi alapon is komplikált a rendelkezés, hiszen a legfrissebb kutatások szerint főként a vidéken élők jelezték azt, hogy magántanár nélkül nem tudnának felkészülni a nyelvvizsga megszerzésére, és ennek leginkább anyagi és infrastrukturális akadályai vannak.