Kövér László aranyhalainak etetéséről és az elfuserált EU-ról

Kövér László a minap az Echo TV-ben interjút adott Bayer Zsoltnak, és abban - tőle nem szokatlan módon - tett néhány pregnáns kijelentést.

Azt állítja a Jobbikról, hogy "erre a pártra az aranyhalaim etetését sem bíznám, nemhogy az ország vezetését." Nos, érthető, hogy további Fidesz-szavazók Jobbikhoz áramlását Kövér László a párt kormányzóképességének megkérdőjelezésével igyekszik megakadályozni. Valóban, a Jobbik mindeddig nem bizonyította kormányzóképességét, de nem is tehette, mert azt kormányra kerülve lehet bizonyítani. Persze, ettől még Kövér Lászlónak lehet ez a meggyőződése, de a megfogalmazás meglehetősen sértő, bár tőle ez a stílus nem szokatlan. Azt azért hozzátenném: az aranyhalainak az etetését nincs is szándékunkban vállalni, sem pártként, sem egyénileg.

Egy ország kormányzása és az aranyhalak etetése között azért vannak egy párt teljesítményének mérésére közbülső szintek is, például települések irányítása. A 2010-es önkormányzati választásokat követően úgy tekintettünk-tekintettek Tiszavasvárira, mint a Jobbik fővárosára. Két év múlva, egy Fidesz inspirálta puccsot követően a város újra a Jobbiknak szavazott bizalmat, s tette ezt 2014-ben is. Ez is azt bizonyítja, hogy a Jobbik, és az őt képviselők alkalmasak a város vezetésére. A tapolcai időközi országgyűlési választáson legyőzhette volna Rig Lajos alpolgármester a Fidesz és a baloldal jelöltjét, ha a megelőző fél évben a Jobbik vezette képviselő-testület rosszul teljesít? A Jobbik szócsövének nem tekinthető Népszabadság Ózdról szóló beszámolójából kitűnik, hogy a többség elégedett Janiczak Dávid polgármesterrel. Ezek a példák nem bizonyítják közvetlenül magát a kormányzóképességet, sem azt, hogy Kövér László aranyhalai jobbikos etetéssel is jó egészségnek örvendenének, de közösségek életének szervezésére való alkalmasságunkat mindenképpen alátámasztják.

Az Országgyűlés elnökének egy másik kijelentése szerint "Európa most nem létezik", csak egy "Európai Unió nevezetű, elfuserált intézményrendszer". E hangzatos megfogalmazás politikai célja ugyanaz, mint Orbán Viktor emlékezetes koki és saller osztogatásának és az Európai Bizottságot levidékikócerájozó kijelentésének: megfelelni az uniós csatlakozásunkban csalódott közvéleménynek. A baj csak az, hogy a cselekedetek ezzel nincsenek összhangban. Az Európai Parlamentben a Fidesz képviselők teljes mértékben besimulva a néppárti politikai családjukba szavazataikkal éppen ennek az elfuserált uniónak a megbízható fenntartói. Orbán Viktor pedig - aki szavakban a nemzeti önrendelkezés elkötelezett harcosa - megkapta Manuel Barroso bizottsági elnök elismerését azért a teljesítményért, amit a magyar soros elnökség során nyújtott az európai gazdasági kormányzás bevezetése érdekében. Az ukrajnai konfliktusról szólva a miniszterelnök a kárpátaljai magyarság helyzetét tekinti elsődlegesnek és autonómiáról beszél, az EU fórumon a kormány hivatalos álláspontját képviselő külügyminiszter viszont prioritásként Ukrajna területi integritását emeli ki. De miért is csodálkoznánk? Orbán Viktor nyugtatta meg 2006-ban az amerikai nagykövetet azzal a használati utasítással, hogy ne arra figyeljenek amit mond, hanem arra, ahogyan cselekszik.

Azért jó lenne, ha egyszer olyanok lennének kormányon, akik esetében a szavak és a tettek között összhang van. Szerintem ez is beletartozik a kormányzóképesség fogalmába.

Balczó Zoltán
a szerző a Jobbik EP-képviselője