Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) pénteki, budapesti plenáris ülésén kiemelte: nyilvánvalóan nem csak magyar gondról van szó, sőt, a szomszédos nemzetekhez képest a magyar munkaerő kiáramlása - akár Magyarországról, akár a külhoni magyar közösségek soraiból - lényegesen alacsonyabb, mint a többi közép-európai országból, de a magyar politikusoknak a magyarok gondjaira kell megoldást találniuk (azért erre a felismerésre jó sokat kellett várni... - a szerk.).
Hangsúlyozta: a következő években a magyar államnak korábban nem tapasztalt nagyságrendű anyagi erőfeszítéseket kell tennie egy olyan integrált Kárpát-medencei magyar munkaerő-gazdálkodás érdekében, amelynek stabilizáló ereje és hatása van minden magyarra. Amely minden magyar munkavállalót - akár Magyarországon, akár a külhonban - nemcsak érzelmi, hanem érdekalapon is megerősít a szülőföldön való megmaradásban - fejtette ki a politikus.
Ebben a stratégiai gondolkodásban és tervezésben fontos szerepe kell legyen a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának- tette hozzá.
Az Országgyűlés elnöke kitért arra is: a nemzetpolitika érdekérvényesítő ereje azon múlik, hogy a legitim magyar törekvéseket a Kárpát-medencében a térségi stabilitást erősítő tényezőkként meg tudják-e védeni a nagyvilágban, vagy politikai ellenfeleiknek sikerül meggyőzniük a nagyvilágot, hogy a magyar nemzetpolitika a Kárpát-medencében instabilitási és kockázati tényező. Megjegyezte: eddig az esélyek inkább az utóbbi felé billentek el.
Kövér László rámutatott: a magyar nemzetpolitikai érdekérvényesítést alapvetően módosíthatja - egyaránt növelheti vagy csökkentheti - az elkövetkező esztendőkben az a folyamat, amely révén a Kárpát-medence országai ismét két katonai világhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország között ütközőzóna részévé váltak.
Ez a helyzet mindaddig fennáll - folytatta az Országgyűlés elnöke -, amíg az Európai Unió el nem dönti, hogy az euro-atlanti és az eurázsiai politikai, gazdasági és katonai nagytérségek között nem az elválasztó ék, hanem az összekötő kapocs szerepét kellene betöltenie.
Mindaddig, amíg ez a döntés nem születik meg, a Kárpát-medencében mindannyian egy geopolitikai ütközőzónában fogunk élni, amely - ha szerencsénk van - akkor nem válik egy szép napon katonai ütközőzónává is - fogalmazott Kövér László.
Rámutatott: ha a Kárpát-medence országai a saját nemzeti érdekeiket nem a szomszédaikkal egyeztetve, hanem az ütközőzónában érdekelt nagyhatalmak érdekeinek a farvizén, egymás rovására próbálják érvényesíteni, akkor a Kárpát-medencei államközi kapcsolatok javulására nem, inkább romlására számíthatnak.