Szép vállalás, bár mondhatnánk azt is, hogy bátor. Vagy vakmerő.
Mivel az autópálya-, vagy autóút-átadás a magyar politikusok egyik kedvenc időtöltése, ezért joggal várhattuk, hogy ha nem is teljesen, de azért jelentős részben meg is valósítják ezt a programot.
Cikkünkben most végigvesszük, hogy ebből pontosan mi valósult meg, vagy mi van már folyamatban, elvégre 2018 elején járunk.
A miniszterelnök szavaiból következtetni lehet, hogy 2018-ig már gyorsforgalmi úton száguldozgatunk Békéscsaba, Eger, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Salgótarján, Szolnok, Szombathely, Veszprém, Kaposvár és Zalaegerszeg felé. Nézzük, vajon így van-e.
Szombathely - Igen, vagyis nem
Igazi teleregény az M86-os története. A fontolva haladva, jelentős megakadásokkal épülgető autóút befejezésére 2015 márciusában, tehát a Modern Városok Program indulásakor már nem illett volna fogadni, elvégre a biztosra úriember nem fogad. A szakaszokra bontott építkezés 2006-ban kezdődött, majd 2010-ben az egyik kivitelező csődje miatt két évre leállt.
Végül a teljes pálya 2016-ban nyílt meg a forgalom előtt. Teljes pályát mondtunk?
Hiba volt. Ugyanis Orbán Viktor vállalása az országhatárig szólt, az M86-asnak - a pálya tervei szerint - már Szentgotthárdig kéne érnie.
Szolnok - nem
Ha van olyan település ma Magyarországon, amely valóban a bőrén érezheti a G-nap hatását, akkor az Szolnok. Kis túlzással élve, ha Orbán Viktor és Simicska Lajos nem kezd különháborúba, akkor már létezne az M4-es is. Az autóút fővárosi szakasza már 2009-ben elkészült, jelenleg az Üllő-Albertirsa (természetesen a Mészáros Lőrinccel üzleti viszonyban álló Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt részvételével) valamint az Albertirsa-Cegléd közötti szakaszt építik. A Cegléd-Abony szakaszra idén januárban kiírt tendert - most fog hátast dobni - Mészáros Lőrinc üzlettársának érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt nyerte meg. A következő, Abony-Fegyvernek közötti szakasz építkezése félbemaradt a G-nap után, a hivatalos indok szerint azért, hogy kivizsgálják az Európai Bizottság által felvetett gyanút, miszerint a kivitelező cégek kartellmegállapodást kötöttek. Ez persze akár igaz is lehet, apró szépséghiba, hogy a magyar államot a többi projekt esetén ez már a legkevésbé sem izgatja. Sőt.
A lényeg, hogy jelen állás szerint a legoptimistább forgatókönyv, hogy az autóúttá (tehát az idők végezetéig el lehet felejteni az autópályát) fejlesztett 4-es főút 2020-ig Abonyig érhet, ami ugye nagyon nem Szolnok. Egy februári kormánydöntés mindenesetre ígéretet tett rá, hogy 2020-ig elkészül az Abony-Fegyvernek közötti szakasz. Vagyis 2018-ig nem készül el az autóút.
Hogy az országhatárt már ne is említsük...
Eger - nem
Tavaly májusban kezdődhetett meg az összesen 18 kilométer hosszú út építése, pontosabban szólva inkább csak a rövidebb északi szakasz épül, a délit úgy 2020-ig tervezik befejezni. Az út története nem kevésbé kalandos az M86-os képest. Kampányok sora ment le az út emlegetésével, végül az Egerbe látogató Orbán azt mondta:
"a szavát adta Habis Lászlónak, Eger fideszes polgármesterének, hogy az út 2018-ra meg is épül."
Kínos. Egy évvel később már kiderült, hogy bizony az a 2018 lesz 2020 is, ráadásul, hogy ez ne legyen elég, az eredetileg becsült 6,5 milliárd forint egy hajszálnyit emelkedve
25,3 milliárd forintra drágult.
Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője szóvá is tette az áremelkedést, ami szerinte felveti a korrupció gyanúját, ráadásul az egyébként indokolt és szükségszerű beruházás Maklár utáni része dilettanizmusról árulkodik. Mirkóczki észrevételeit kifordítva a helyi Fidesz a Jobbik szóvivőjét gyanúsította (!) meg azzal, hogy miatta csúszik a beruházás. A nyilvánvalóan röhejes hazudozás (amibe a helyi Fidelitas is igekezett a maguk szerény képességeivel beszállni) mögött valószínűleg a költségek brutális elszállása állhatott, ezzel is a kormánypárt stratégiáját követve.
Akárhogyis történt, a 18 kilométeres útra még várhatnak az egriek.
Veszprém - igen
Az egyetlen nem fővárosból kiinduló főút négysávosítása szintén évekkel ezelőtt kezdődött, aki pedig rendszeresen jár rajta, úgy érezheti, hogy sohasem ér véget. A Székesfehérvárról induló főutat számos ponton alakították 2X2 sávossá, de jellemzően - igaz, Veszprém után - még mindig 2X1 sávos. Jelenleg is tart a várpalotai elkerülői építése, a következő hetekben elvileg át is adják a forgalomnak. Vagyis remekül időzítették a kampányhajrára. Ha átadják, akkor már jellemzően 110 km/h sebességgel lehet haladni Veszprémig.
Salgótarján - nem
A 8-as mellett a 21-es főút bővít(get)ése is legendássá vált az arra utazók körében. A végeláthatatlannak tűnő munka 2001-ben kezdődött, majd hosszú szünet után 2011 után indult újra. 2016-ban írták ki a maradék 2X1-sávos szakaszokra is a tendereket, a munka azóta is halad. Az M3-as autópálya és Salgótarján közötti, 52 kilométeres, négysávos főút várhatóan 2019-re lesz teljes. Nem baj, a helyhatósági választáson is lehet vele majd kampányolni.
Hódmezővásárhely - nem
A Csongrád megyei város az utóbbi hetekben a hírek középpontjában volt, és bár nem volt túl hangsúlyos, ennek része volt a várost elkerülő út építése is. Ezt persze pont a kampány hajrájában adták át, pontosabban: egy sajtótájékoztató keretében végezték el az egyik műtárgy terheléses próbáját.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megyei jogú várost elérné az autópálya. Tavaly ősszel lengette be a kormány a Debrecen, Békéscsaba és Szeged közötti autópálya megépítését. A bejelentés kampányjellegét mi sem bizonyítja jobban, hogy egyelőre csak a megvalósíthatósági tanulmányra írták ki a pályázatot, vagyis nemcsak az első kapavágásra kell várni még hosszú éveket, de még a szükséges engedélyek beszerzésére is.
Békéscsaba - nem
Békés megye székhelyét a már épülő M44-es autóút köti majd be az ország gyorsforgalmi hálózatába, várhatóan 2021-re. Az építkezés nyertesei között természetesen ismerős neveket találunk, így a Tiszakürt és Kondoros közötti három szakaszból kettőben érdekelt Mészáros Lőrinc üzlettársának cége, a Duna Aszfalt. Ahogyan ő építheti az utolsó, Kondoros - Békéscsaba szakaszt is, a 18 kilométer hosszú pályát 38,3 milliárd forintért. Vagyis az alföldi tájon egy kilométer 2,3 milliárd forintba kerül. Maradva Orbán Viktor vállalásánál: 2018-ig nem éri el Békéscsabát az autóút, az országhatárról már nem is beszélve, amire még tervek sincsenek...
Kaposvár - nem
Somogy megyek székhelyét a 67-es főút fejlesztésével kötik be a gyorsforgalmi hálózatba. A kivitelezői szerződést 2017 nyarán írták alá, a tervek szerint a beruházás két ütemben valósul meg: elsőként a Kaposfüred és Látrány elkerülő utak közötti, 2x2 forgalmi sávos gyorsút épül meg 2019 őszéig 96 milliárd forintból, majd a Kaposfüredet, illetve a Somogytúrt és Látrányt elkerülő utakat bővítik 2x2 forgalmi sávos gyorsúttá.
Zalaegerszeg - nem
A hosszú ideje tervezett gyorsforgalmi út alapkövét február végén rakták le: Zala megye székhelyét az M7-es autópályával összekötő autót várhatóan 2022 végére készül el. Az építkezés 170 milliárd forintba kerül majd várhatóan.
Sopron - nem
Mint cikkünk bevezetőjében írtuk, Orbán Viktor itt vállalta, hogy 2018-ig minden megyei jogú várost bekötnek a gyorsforgalmi hálózatba. Itt sem sikerült betartani az ígéretet, az M85-ös autóút várhatóan 2020-ra éri el a leghűségesebb várost. A határt viszont ezután sem, ehhez az osztrák félnek is meg kellene építenie az A3-as autópálya határig vezető szakaszát. A Csorna és Sopron-kelet közötti 57,9 km-es szakasz 170,8 milliárd forintért épül meg.
Láthatjuk tehát, hogy a három évvel ezelőtt tett vállalásból szinte semmi nem lett: ez persze várható is volt, ennyi idő alatt képtelenség is lenne befejezni egy ekkora munkát. Bár a magyar politika nagyon nagy jelentőséget tulajdonít a gyorsforgalmi-hálózat bővítésének (a kampány alatti útátadásokra csodafegyverként tekintenek), ugyanilyen, ha nem fontosabb lenne a főúthálózat és az alacsonyabb rendű utak karbantartása is.
Az utóbbiak állapotát pedig minden rendszeresen közlekedő jól ismeri.