Az Európai Bizottság nemrégiben tette közé legfrissebb felmérését az oktatás és képzés fejlődését elemző, 2019-es adatokat rögzítő Oktatási és Képzési Figyelőjét.
A hazánkat is elemző jelentés szerint a koragyermekkori nevelésben és oktatásban részt vevő gyermekek számának növekedésével párhuzamosan az ezen a területen dolgozó pedagógusok képzettségi szintje is emelkedett.
Sajnos azonban az olvasásértés terén rendkívül romlottak az adatok. A felmérés szerint egyre több az olyan 15 éves, aki alulteljesít az egyes oktatási területeken.
Mint a táblázat is mutatja a matematika, a természettudomány és az olvasás terén is jelentős mértékben romlott a magyar fiatalok olvasásértése, miközben az EU-s átlag alig változott.
A tanárokat is részletesen vizsgálta a felmérés, amelyből kiderül, hogy munkával való elégedettsége viszont az uniós átlag alatt marad, illetve a jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy hazánkban tartós tanárhiány van. Ennél súlyosabb probléma azonban a pedagógusállomány elöregedése.
2017-ben 41% volt az 50 év feletti tanárok aránya, míg a 30 év alattiaké csak 6%. A tanárképzésre jelentkezők száma nőtt az elmúlt években, de magas a lemorzsolódók aránya és a diplomát szerzőknek kevesebb mint fele helyezkedik el a szakmájában. A hiány jelenleg a szegényebb, hátrányos helyzetű térségekben, a természettudományos tárgyakban és az idegen nyelvek területén, valamint a szakképzésben a legégetőbb.
"Magyarországon kezdő tanári fizetésből esélytelen megélni"
A pedagógusképzésre bekerülő fiataloknak kevesebb mint fele jut el addig, hogy valóban tanári pályán folytassa - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának adataiból. A pályaelhagyás egyik legnagyobb oka az, hogy az elmúlt években a pedagógusbérek szinte alig növekedtek, szemben a versenyszférában dolgozók fizetésénél.
Az alacsony pedagógusbérek csak az egyik tényezője a problémának. Az Eurydice korábbi jelentése arról számolt be, hogy
Nőtt a korai iskolaelhagyók száma is
A jelentés szerint bizonyos iskolákban egyre több a hátrányos helyzetű és roma diák: a 2008. évi 10 százalékról 15 százalékra nőtt 2017-re azon általános iskolák aránya, ahol a tanulók 50 százaléka vagy annál több roma származású. Ebben részben az iskolának otthont adó település demográfiai összetétele érhető tetten. Az országos kompetenciamérésben alkalmazott összetett mutató szerint az egyházi iskolába járó tanulók családi háttere jóval kedvezőbb, mint az állami iskolába járóké.
A korai iskolaelhagyók aránya tovább növekedett az országos átlag és a romák tekintetében is. 2018-ban a korai iskolaelhagyók elmúlt években megnövekedett aránya 12,5 százalék maradt, miközben az uniós átlagérték csökkent. A romák körében 65,3%(!) a lemorzsolódás aránya.
Alacsony nyelvtudás
A magyar idegennyelv-oktatás is az uniós átlag alatt van. Az Oktatási és Képzési Figyelő szerint a középiskolákban tanult idegen nyelvek száma elmarad az uniós átlagtól: a középfokú oktatásban a diákok 49 százaléka tanul kettő vagy annál több idegen nyelvet, míg az uniós átlag 59 százalék.
Bár kiemeli a jelentés, hogy a kormány 90 milliárd forintot félretett a 9. és 11 évfolyamos diákok kéthetes nyelvtanulására. Ami valljuk meg igen kevés lesz még az országos átlag javításához, legyen az akármilyen intenzív. Jelen adat már csak azért is aggályos, mert 2020-tól kötelezővé teszik a nyelvvizsgát a felsőoktatásba való jelentkezéshez. Másrészről a tanárhiány a nyelvtanárokat érinti leginkább, ugyanis az alacsony bérek miatt, a jó nyelvtudással rendelkező pedagógusok inkább más helyen keresnek maguknak állást.
A jelentés készítői kiemelték, hogy a felsőoktatásban való részvétel szigorúbb feltételei, illetve a kötelező nyelvvizsga várhatóan visszaszorítják a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát, pedig a 30–34 évesek körében a felsőfokú végzettségűek aránya már 2018-ban is csak 33,7 százalék volt, ami jóval alatta marad a 40,7 százalékos uniós átlagnak.