A kormánypárti sajtó a napokban ismét a Jobbik esetleges orosz kapcsolatával foglalkozott, éppen ezért lehet érdekes, illetve nyer ismét aktualitást a Political Capital Autoriter árnyékok az Európai Unióban című tavaly szeptemberben publikált tanulmánya. Ebben gyakorlatilag azt vizsgálták, hogyan szavaznak az egyes magyar EP-képviselők az autoriter rezsimekkel kapcsolatos határozatokról, jogszabály-tervezetekről.
Gyöngyösi: "Sem a Krímben, sem Luganszkban, sem Nigerben nem jártam"
Címlap Gyöngyösi: "Sem a Krímben, sem Luganszkban, sem Nigerben nem jártam" Korábban hírt adtunk róla, hogy a Jobbik azonnali hatállyal felfüggesztette Szabó Balázs újpesti önkormányzati képviselő párttagságát, és felszólította őt önkormányzati képviselői mandátuma visszaadására, miután egy oroszokhoz köthető szervezet pénzén, magánrepülőn utazott a Közép-afrikai Köztársaságba választási megfigyelőnek még decemberben.
Két mutatót is létrehoztak, amelyek mentén konkréten pontozni lehetett az adott politikus teljesítményét, végső soron osztályozva a képviselő hozzáállását az orosz és kínai politikai és gazdasági befolyásolással szemben.
Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója az Alfahír érdeklődésére elmondta, a teljes kép megértéséhez figyelembe kell venni, hogy az Európai Parlament (EP) az az uniós intézmény, amely a legellenállóbb az autoriter befolyásolási kísérletekkel szemben. Az elmúlt időszakban is több határozatban elítélték az orosz, kínai rezsimek emberi jogi gyakorlatát, a jogsértéseket, illetve Moszkva és Peking politikai és gazdasági folyamatok befolyásolására irányuló törekvéseit, így például a kínai Egy út kezdeményezést is.
Másrészt az elemző szerint így is vannak olyan esetek, hogy egy-egy képviselőt (például a magyar Kovács Béla, vagy a francia Aymeric Chauprade, akinél a Kreml szóvivőjének lánya dolgozott gyakornokként) jobban behálóznak az orosz érdekek, és nyilvánvaló az is, Oroszországnak, Kínának megvannak az érdekkijárói az EP-ben.
Ugyanakkor, ha a magyar EP-képviselőket nézzük, akkor általánosságban megállapíthatjuk, ők hagyományosan inkább autoriter rezsimek elleni szavazatokat adnak le – magyarázta Krekó Péter.
A Political Capital összeállításából kiderül, még a legrosszabbul teljesítő, jellemzően kormánypárti politikusaink sem teljesítenek igazán rosszul, igaz, a listák élén ellenzéki képviselők állnak.
- A tekintélyelvűségi indexet Cseh Katalin (Momentum), Ara-Kovács Attila és Rónai Sándor (mindkettő DK) vezeti,
- míg a Kreml-kritikus indexnél a két DK-s mögött a jobbikos Gyöngyösi Márton szerepel.
Ezt Krekó Péter annyival egészítette ki, hogy a kelet-közép-európai képviselőknél amúgy is érzékelhető egyfajta ellenállás, illetve az EP olyan erős normatív környezetet teremt, amelyhez rendszerint alkalmazkodni próbálnak a régióból delegált politikusok. Azonban az, hogy a fideszes EP-képviselők kritizálják Oroszország, vagy Kína terjeszkedését, nem befolyásolja azt, hogy Orbán Viktor aztán elítélje a szankciókat, vagy hogy olyan folyamatokat blokkoljon a Tanácsban, amelyek megakasztanák a fellépést Peking túlzott gazdasági politikai befolyásszerzésével szemben.
ugyanakkor a vizsgált szavazatok alapján kijelenthető, bár nem mindig konzekvensek, de inkább az európai elvárás érvényesül a kormánypárt képviselőcsoportjában – mondja az elemző, azt azért hozzátéve: eddig a Fidesz lojális volt az Európai Néppárthoz.
„A probléma nem a Fidesz Európai Parlamenti képviselőcsoportjában van, hanem sokkal inkább a budapesti politikai döntésekben”
– foglalta össze.
Ha már szóba került Kovács Béla, Krekó Péter szerint a Jobbik uniós politikájában mindenképpen történt változás Gyöngyösi Márton színre lépése óta. A pontszámai, illetve a tekintélyelvű rendszerekkel szembeni szavazási mintázata alapvetően azt mutatják, hogy a jobbikos EP-képviselő „egy tágabb értelemben vett nyugati elvárásrendszerhez erősen igazodik”, és ez a 2014/2015-ös nyilatkozatokhoz, illetve Gyöngyösi korábbi oroszbarát elköteleződéséhez képest másik képet mutat – magyarázta, hozzátéve: a Jobbik a retorika, illetve a szavazatok szempontjából sokat változott.
„Egy korábban erősen oroszbarát politikától, ami illeszkedett az EU szélsőjobboldali pártok mintázatába, a Jobbik eljutott egy erősen Oroszország-kritikus pozícióig. Ezt elemzőként nem lehet nem látni”
– fogalmazott Krekó Péter.