„A tájékoztatás akkor megfelelő, ha kitűnik belőle, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa”
– írta le a Kúria devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási kérdéseinek vizsgálatára felállított Konzultációs Testület döntését ismertetve.
Azénpénzem.hu portál azt írja, hogy sorra vették azokat a tipikus eseteket is, amikor az adóssal alighanem felvételkori árfolyamon kell elszámolni.
A Kúria több mint 140 ügyben vizsgálta meg, hogy tisztességtelenek-e az árfolyamkockázatot a fogyasztóra terhelő szerződési kikötések. A Konzultációs Testület döntése szerint:
ha elmaradt az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás, vagy nem volt megfelelő („nem világos, nem érthető”), az tisztességtelen, és így érvénytelen a szerződésnek az a rendelkezése, amely az árfolyamkockázatot az adósra terheli. Mivel pedig ez a főszolgáltatás körébe tartozó szerződési rendelkezés, ennek érvénytelensége az egész szerződés érvénytelenségét eredményezi.
A Kúria továbbá azt is tisztázta, hogy mi számít megfelelő tájékoztatásnak. Eszerint
A szakportál szerint így az árfolyamkockázat az alábbi esetekben úszható meg:
- ha a tájékoztatás megtörténtét és elvárt tartalmát a pénzügyi intézmény sem kockázatfeltáró nyilatkozattal, sem a szerződés világos és érthető rendelkezéseivel, sem pedig a szóbeli tájékoztatás bekövetkeztével nem tudja bizonyítani;
- ha a tájékoztatás tartalmát csak kikövetkeztetni lehet több rendelkezés együttes értelmezésével;
- ha a megfelelő írásbeli tájékoztatással szemben a fogyasztó bizonyítja, hogy a pénzügyi intézménytől kapott szóbeli tájékoztatás tartalma vagy egyéb körülmények folytán alappal gondolhatta, hogy a kockázat csekély, vagy nem valós.