December elején, a Magyar Vállalkozók Napján a lakossági fogyasztás drámai visszaeséséről szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy
„a magyar józan fajta, amikor nem fogyaszt, akkor megtakarít”.
Az okokon morfondírozva tehát nem az óriási mértékű hazai inflációt vette elő, hanem inkább úgy magyarázott, hogy keletkeztek újabb jövedelmek a magyaroknál, amit azonban nem használtak fel, ám emögött valójában egészséges életösztön húzódik, a kormánynak pedig nem dolga, hogy ezt kibillentse. „Indokolt az óvatosság, de az indokolatlan félelmeket el kell oszlatni. A kormánynak ezért óvatosan, de egyértelműen azt az üzenetet kell küldenie a lakosságnak, hogy a 2024-es év reményteljes lesz.”
2021-ben még „úgy keltett reményt” a magyarokban a miniszterelnök, hogy azt tanácsolta nekik, inkább a hazaszeretettel törődjenek, mint a pénzzel. Mert a nemzetek jövőjét az dönti el, melyik ország és melyik közösség szereti jobban a hazáját. A hazaszeretet alapja kétfajta ismeret: az ország- és a nemzetismeret. Mindkettő erősítése növeli a hazaszeretetet és ez határozza meg a következő 10-20 évben, hogy milyen mértékben lesznek a magyarok nyertesei a nemzetek versenyének. "Ez legalább olyan fontos, vagy talán fontosabb, mint a pénz és a gazdasági erő, a jövő ezen fordul majd meg” – fejtegette a miniszterelnök.
Azzal valószínűleg a kormányfő sem tudna vitatkozni, hogy az unió nemzetei legalább annyira szeretik hazájukat, mint a magyarok a sajátjukét. Vagyis e népek között azok a nyertesek, amelyek jólétben és nem szegénységben élnek. Arról, hogy hol áll ez a verseny, az EU statisztikai hivatala adott ki adatokat, amelyet a Népszava ismertetett. Az Eurostat az uniós országok fogyasztási adatait vásárlóerő-paritáson számolja, amely kiegyensúlyozza az árfolyamkülönbségből és az eltérő árszínvonalból fakadó eltéréseket, vagyis a tényleges fogyasztást mérik. Azaz az egyik legjobban használható mutató jólét és szegénység kérdésében.
Ezek szerint a magyar lakosság tavaly az EU-s átlag 71 százalékát költötte áruk és szolgáltatások vásárlására, vagyis a fogyasztásra, ami a második legrosszabb adat az EU-ban. Ez azt jelenti, hogy
a 2022-es adatok alapján a magyarok az uniós polgárok között a második legszegényebbek.
Románia már rég megelőzött bennünket, tavaly egyedül a bolgárok éltek rosszabbul nálunk. Ott az uniós átlag 69 százalékát tudták egyéni fogyasztásra költeni. A bolgárok nagyot hajráztak 2021-hez képest, mert akkor az ő adatuk 65 százalék volt, és valós a veszély, hogy 2023-ban Bulgária megelőzi Magyarországot – fogalmaz a lap.
(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának Sopronban 2023. július 14-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)