A Közel-Keleten eszkalálódik az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja. A térségben végrehajtott támadások energiaipari és gazdasági célpontokat értek, ami újra felerősítette a globális ellátási válságtól való félelmeket. Az amerikai kormányzati tartalékok rekordméretű, 172 millió hordós felszabadítása sem tudta megnyugtatni a piacokat – írja az Index.
Emiatt
csütörtök reggelre ismét 100 dollár fölé ugrott a Brent típusú nyersolaj világpiaci ára.
Sőt, a lap szemlézi a The Guardian cikkét is, mely szerint az iráni katonai vezetés az Egyesült Államokat tette felelőssé a feszültségért, egy szóvivőjük pedig ezt mondta:
„Készüljenek fel arra, hogy az olaj hordónkénti ára 200 dollár lesz, mert az olajár a regionális biztonságtól függ, amelyet Önök destabilizáltak.”
Az Index sorolja a térségben elkövetett kereskedelmi célpontok elleni támadásokat is. A Hormuzi-szorosban több kereskedelmi hajót is találat ért. A thaiföldi lajstromban szereplő Mayuree Naree nevű hajó tulajdonosa közölte, hogy „feltehetően csapdába esett” a fedélzeten tartózkodó három legénységi tag. A régió több állama is rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe. Irak leállította olajkikötőinek működését, miután két közeli olajszállító tartályhajót támadás ért a Perzsa-öbölben. Az iraki hajókról 38 embert mentettek ki, egy ember meghalt. A Reuters szerint két, robbanószerrel megrakott iráni hajó támadt rájuk. Bahrein hatóságai arra szólították fel a lakosságot, hogy maradjanak otthon, miután iráni csapás érte az üzemanyag-tárolókat Muharrak kormányzóságban. Omán eközben kiürítette a hajókat fő olajexport-termináljáról, Mina al Fahal kikötőjéből, miután egy másik kikötőjét dróntámadás érte.
Reggel fél kilenckor a dollár árfolyama 336,5 forintra, az euróért pedig 389 forintra emelkedett.
A fokozódó válság keresztbe tett a szerdai csillapodó áraknak is.