Lukács László György csütörtöki sajtótájékoztatójának apropóját a Jobbik által csütörtökön benyújtott határozati javaslat szolgáltatta, amely az ápolók valódi megbecsülésének a visszaállítását kívánja szolgálni, egyben orvosolni igyekszik az ápolók ügyének jelenlegi helyzetét.
A képviselő szerint nem lehet ezt a problémát elégszer hangsúlyozni, hiszen a már hetek óta tartó fekete ruhás tavasz is azokra a kihívásokra figyelmezteti az Orbán-kormányt, az egészségügyi vezetőket, illetve az egész társadalmat, amikkel az intézményekben dolgozók nap mint nap kénytelenek szembesülni.
Mint ismeretes, az ápolók a hétvégi műszakokat fekete egyenruhában, vagy fekete szalaggal teljesítik.
A három problémaforrás
Lukács László György elmondta: a múlt héten lezajlott Magyar Ápolók Egyesületének konferenciáján a résztvevők megfogalmazták az ágazat azon három területét, ahol a legkomolyabb problémákkal találkozni, és amelyekre a kormányzatnak sürgősen megoldást kell találnia.
1. A bérek rendezésének kérdése, illetve azok félzárkóztatása
Az ápolók továbbra is méltánytalanul keveset keresnek, aminek egyenes (egyben hazánkra nézve aggasztó) következménye az egészségügyben tapasztalható nagyszámú pályaelhagyás.
2. A munkakörülmények javítása
A jelenlegi munkakörülményeknek köszönhetően a magyar ápolók munkájuk során komoly pszichés és fizikai megterhelést kénytelenek elviselni. Ennek egyik legismertebb mérőszámára emlékeztetett a jobbikos honatya is, gyakorlatilag 40 betegre jut egy ápoló a hazai kórházakban, ápolási intézményekben. Ide tartozik még, hogy rendkívül kevés jó minőségű, megfelelő eszközzel rendelkeznek az ápolók, amikkel képtelenség hivatásszerűen elvégezni a rájuk bízott munkát - legalábbis a tőlük elvárt, és megkövetelt szinten.
3. Az utánpótlás, a szakképzés megoldatlansága
Jelenleg teljesen szétzilált az egészségügyi szakdolgozók képzése Magyarországon. Több olyan intézményt is megszüntettek az elmúlt időszakban (például Budapesten 5 darabot is, miközben a legjelentősebbet most ostromolja a Fidesz-kormány – lásd: Raoul Wallenberg iskola), amelyek képesek lennének biztosítani hazánk számára ennek a nagyon fontos szakmának az utánpótlását.
Legyen vége a fekete ruhás tavasznak!
A Jobbik folyamatos és kiemelt figyelemmel kíséri az ápolók helyzetét, küzdelmét, és azon dolgozik, hogy végre megoldást találjon erre a krízishelyzetre, hogy az ápolók fekete ruhás tavaszát egy boldogabb időszak kövesse.
Mindez egy felelősségteljes hozzáállást követel meg a hazai politikától – szögezte le Lukács, amely véleménye szerint két elemből áll.
Egyrészt tekintettel bír a költségvetés pillanatnyi állapotára, még annak tudatában sem lehet felelőtlenül ígérgetni, költekezni, hogy a jövőben rengeteg ráfordításra lesz szükség az ágazatban, ezért a Jobbik által benyújtott javaslat elsősorban olyan intézkedéseket tartalmaz, melyek a költségvetés számára csekély terhet jelentenek, vagy épp egyáltalán nincs kihatásuk a büdzsére.
Másik fontos szemléleti változás, amelyet szintén követendőnek tart a nemzeti párt, az ápolókkal történő őszinte kommunikáción nyugszik. Lukács László György ezt a fajta hozzáállást ugyanakkor elvárja az államtól, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a szakigazgatóságok vezetőitől is. A Jobbik ennek szellemében alakítaná át a szakigazgatást – húzta alá a képviselő.
Dr. Lukács László György
Főápoló, főosztály és szakoktatás
A fentiekből kiindulva alakítottuk ki a határozati javaslatunk három legfontosabb pontját – magyarázta a nemzeti ellenzék egészségügyi szakpolitikusa. Mint jelezte, ezek válaszként szolgálnak az ágazat 3 legnagyobb problémájára.
A korábban működő, de megszüntetett Országos Főápoló intézményének visszaállítása
Ez az államigazgatási szektorban (a régi Gyemszihez) a mai Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz tartozó intézmény lehetne.
Feladata elsősorban az emberi erőforrás kezelése lenne. Az utánpótlással, de a meglévő ápolói létszámmal is, illetve annak jövőbeni fejlesztésével foglalkozna. Ugyanakkor hitelesen képviselné azokat a bérekben, munkakörülményekben tapasztalható kihívásokat is, amelyeket – úgy látszik – az állam nem kíván meghallani, érzékelni. Egy kapocsként szolgálna a szakma és a közigazgatás között – ismertette elképzeléseit Lukács László György.
Ápolási főosztály létrehozása a minisztériumban
A képviselő azonban fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Jobbik elsősorban azt szorgalmazza, hogy az egészségügynek önálló tárcája legyen, és ne csak egy államtitkárságot kapjon az EMMI-ben, hanem saját ágazati irányítás mellett, saját törvényalkotással alakítsa ki a működési feltételeit. Természetesen ebben struktúrában is kiemelt helyen végezné a munkát az ápolási főosztály - fűzte hozzá.
Ezt azért tartja fontosnak az ellenzéki honatya, mert a szakdolgozók kétharmada ápoló, egy körülbelül 65 ezer fős dolgozói állományra kell ebben az esetben gondolni, amelyet méltán nevezhetünk az egészségügyben dolgozók derékhadának. Ezért tartjuk indokoltnak, hogy kiemelten foglalkozzanak az ügyükkel a minisztériumban, ez az ápolói szakma presztízsét is szolgálná, ami már régóta hiányzik a politikából – jelentette ki Lukács.
A főosztály képviselni tudná azokat az ápolókat nyomasztó problémákat, amelyekkel a kormány érdemben nem foglalkozik, itt a politikus elsősorban a ki nem fizetett túlórapénzekre, ügyeleti díjakra gondolt, de képes lenne összhangot teremteni a dolgozói állomány, illetve a szakigazgatás, a kórház és az oktatási intézmények között.
Az egészségügyi oktatás feletti ellenőrzést kapja vissza az ágazat
Lukács azzal magyarázta azt, hogy a kormány érdemben nem tud hozzászólni az ágazati továbbképzési politikához, hogy az a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozik. Olyanok foglalkoznak ezzel a kérdéssel, akik vagy nem értenek hozzá, vagy egyszerűen nem akarják megérteni az egészségügy problémáit, ezért mindenképpen szükséges, hogy az egészségügyi szakképzés ágazati irányítás alá szerveződjön. Amíg nincs önálló minisztérium, addig az államtitkárság kiemelt feladata legyen az utánpótlás kérdése, hiszen itt tudnának hatékonyan reagálni a felmerülő problémákra.
Ezek az intézkedések, húzta alá Lukács, minimális terhet jelentenének a költségvetésre, de olyan szemléletváltozást eredményeznének, amely világos képet festene arról, hogy az állam hogyan viszonyul az egészségügyi ágazathoz, még akkor is, ha az erre fordítható források szűkösek. Ezekkel a változásokkal nemcsak a szavak szintjén, de tettekkel is hozzá lehet járulni az ápolók helyzetének javításához – hangsúlyozta az ellenzéki képviselő, aki szerint a Jobbik javaslata azért is számíthat a többi parlamenti párt támogatására, mert többletköltséget nem jelent az államháztartásra nézve, mégis komoly elmozdulással érne fel, és fontos kérdésekre adna választ.
Május 12.
Természetesen szóba került az ápolók május 12-ére tervezett demonstrációja is (amiről természetesen az Alfahír is beszámol majd).
A Jobbik ennek kapcsán arra kér minden felelősséggel gondolkozó politikai erőt, civilszervezetet, hogy megjelenésükkel támogassák majd a kezdeményezést, amelyen az egészségügyi társadalom nyíltan kiáll a korábban megfogalmazott 12 pont mellett.
A nemzeti párt egyben arra szólítja fel híveit, szimpatizánsait, hogy minél többen vegyenek részt ezen a rendezvényen, hogy minél erőteljesebben legyen hallható az egészségügy hangja, megmutatva azt az erőt, ami a magyar egészségügyi dolgozók mögött érzékelhető.
Hiszen ha nem teljesülnek azok a követelmények, amiket az ápolók felé az államnak meg kell tennie, a rendszer összeomlással fenyeget.