A kutatók egy ősi felső állkapocscsont és kőszerszámok alapján jutottak erre a következtetésre. A szakértők szerint a hét jó állapotú fogat is tartalmazó állkapocscsont 177-194 ezer éves lehet.
A Science című tudományos lapban csütörtökön megjelent tanulmány szerint a modern ember 220 ezer éve hagyhatta el Afrikát, de a kutatás egyes szerzői szerint elképzelhető, hogy ennél is korábban.
Az állkapocscsontot 2002-ben a Kármel-hegy nyugati lankáján lévő, beomlott Miszlija-barlangban találták. A kutatók az elmúlt másfél évtizedet azzal töltötték, hogy további leleteket kerestek. Megállapításaik szerint a csontok egy ismeretlen nemű fiatal felnőtthöz tartoztak.
A korábban Afrikán kívül talált legrégebbi modern emberi fosszíliák ehhez képest fiatalabbak, 90-120 ezer évesek. Ezekre is izraeli barlangokban bukkantak, amelyek közül az egyik szintén a Kármel-hegy egyik ürege.
A barlangban mintegy 60 ezer kovakőeszköz-töredéket találtak, többnyire pengéket és éles darabokat, néhányuk 250 ezer éves lehet - mondta Mina Vejnstejn-Evron kutató.
Iszrael Herskovic, a Tel-avivi Egyetem antropológusa szerint az állkapocs és az eszközök alapján az emberi faj 200 ezer éve, vagy még korábban hagyhatta el Afrikát.
Ez azt sugallhatja, hogy már akár 500 ezer éve megjelenhetett az ember Afrikában
- tette hozzá. Az emberi fajhoz köthető legrégebbi eddig ismert leletek mintegy 300 ezer évesek.
Vejnstejn-Evron és Herskovic meggyőződése szerint a kőeszközöket csakis Homo sapiens készíthette.
Más, a kutatásban részt nem vevő szakértők szerint ellenben elképzelhető, hogy a szerszámokat neandervölgyi ember készítette.
Herskovic szerint az új felfedezés alátámasztja azt az elméletet is, hogy az ember Afrikából egy északi útvonalon, a Nílus völgyén és a Földközi-tenger keleti partvidékén át vándorolt ki, nem pedig a déli útvonalon, a Báb el-Mandeb-szoroson, Szaúd-Arábia keleti partján, az indiai szubkontinensen és Kelet-Ázsián keresztül.