Nemcsak pihenés szempontjából lenne fontos szenteste napjának munkaszüneti nappá nyilvánítása. A kormányzat egyik (ellen)érve az szokott lenni, hogy „már évek óta nem kell dolgozni december 24-én”, ami a szó szoros értelmében megfelel a valóságnak, ám – hogy egy klasszikust idézzünk – „nem bontja ki az igazság minden részletét”.
Ugyanis a „nem kell dolgozni” egyáltalán nem azonos a munkaszüneti nap fogalmával.
Valóban, a kormányzat évek óta munkanap-áthelyezéssel szabaddá teszi december 24-ét,
de cserébe ezt a munkanapot, szenteste napját az előtte levő szombatok valamelyikén le kell dolgoznunk.
Ha december 24-e munkaszüneti nap, akkor nincs ledolgozandó, tehát szabad lesz az ezüst- vagy aranyvasárnapot megelőző szombat is. Ez – amellett, hogy pihenés – a gyermekeseknek jelentene jót, ugyanis azon a szombaton (mivel december 24. amúgy is iskolai szünet) nincs tanítás. Tehát eddig arra a ledolgozós szombatra „pesztrát” kellett keresniük a munkavégzésre fogott szülőknek, a munkaszüneti nappá tétel ezt a kihívást is orvosolni fogja.
Amiről azonban kevés szó esik, az a munkaszüneti nap anyagi vonzata. Teljesen egyértelmű, hogy vannak olyan munkakörök, amelyekben nem lehet leállni még szenteste sem. A beteget el kell látni, a karácsonyfatüzet el kell oltani, a közrendet fenn kell tartani, az ország biztonságát biztosítani kell, a víz-, gáz- és áramszolgáltatást felügyelni kell stb. A december 24-i munkavégzés eddig egy szükséges rossz volt számukra. Nyilván az adott cég vezetősége igyekszik olyanokat beosztani ebbe a műszakba, akiknek nincs családjuk, esetleg meg tudják otthon beszélni, hogy abban az évben kivételesen ne szenteste legyen az ajándékozás, de mindenképp munkahelyi feszültségforrást jelentett.
Ezekben a munkakörökben természetesen továbbra is el kell látni a munkát akkor is, ha december 24-e munkaszüneti nap lesz, ám
aznapra a Munka törvénykönyve szerint száz százalék bérpótlék, azaz dupla fizetés illeti meg a munkavállalót.
Ami – lássuk be – ösztönző tényező. Vagyis akit a főnök aznapra kijelöl például ügyeletbe, az cserébe többet vihet haza. Sőt, még az sem elképzelhetetlen, hogy nemhogy feszültség lenne a kollégák között, hanem lesz(nek) olyan(ok), akik anyagi okokból kimondottan kérni fogják ezt a műszakot.
Mint arról korábban beszámoltunk, a szabad szentestéről szóló népszavazás kiírásához 200 ezer választópolgár érvényes támogató aláírása szükséges. A szignók gyűjtése a múlt héten kezdődött, és 120 napig tart, a határidő éppen december 24-én jár le. Az aláírásgyűjtés részleteiről, aláírópontok elérhetőségéről, aláírásgyűjtőnek jelentkezés módjáról a www.szabadkaracsony.hu oldalon tájékozódhat.