Boros Péterné, az MKKSZ elnöke és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alelnöke arról beszélt újságíróknak, az önkormányzatokat sorra hagyják el a diplomás munkavállalók a megélhetéshez sem elegendő, megalázóan alacsony bérek miatt, a szakemberhiány miatt az önkormányzatok nem tudják ellátni a törvényben rájuk ruházott feladatokat.
Mint mondta, a szakemberhiány a demokrácia alapintézményeit veszélyezteti, a szerdai érdekegyeztetésen ezért ígéretet várnak a kormánytól, hogy rendezi annak a mintegy 700 ezer önkormányzati dolgozóknak a bérét, akik már tíz éve nem kaptak béremelést.
Hozzátette: ezért az OKÉT ülésén felvetik a 245 ezer forintos diplomás minimálbér bevezetését, ha erre nem kapnak választ az ülésen, több lépésben sztrájkolnak jövő év elején, először január 12-én és 15-én, ennek eredménytelen eltelte esetén február 15-19. között, és ha ez is eredménytelenül telik el, akkor március 7-10. között.
Megjegyezte: az önkormányzati tisztviselők keresetének növelése - illetve az ehhez szükséges 30-40 milliárd forint - nem lehet pénz kérdése, amikor az ország költségvetése 20 ezer milliárd forintos.
Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) elnöke arról beszélt, 2017 végén nincs Magyarországon érdemi párbeszéd a magyar állam, mint munkáltató és a magyar állam munkavállalói között. Megjegyezte: a kormány szétverte a korábbi átlátható bérezési rendszert, és különböző pótlékokkal, életpálya-modellekkel teszi átláthatatlanná a bérezést.
Miközben a versenyszférát a kormány a minimálbérrel és garantált bérminimummal folyamatosan arra presszionálja, hogy minél feljebb húzza a béreket, közben a magyar állam, mint munkáltató ennek a töredékét sem teszi meg az általa foglalkoztatottak bérhelyzetének tisztázásáért
- hívta fel a figyelmet a szakszervezeti vezető.