Csath Magdolna kifejtette: 2007 és 2014 között alig volt béremelés Magyarországon, csak az utóbbi években indult meg, miközben a visegrádi országokban ugyanebben az időszakban folyamatos volt az emelés. Ezzel párhuzamos probléma nevezte, hogy
Magyarország függ legjobban a külföldi tőkétől.
Hozzátette: amíg a gazdaság szerkezete nem változik, addig nem lesz valódi változás a bérekben. Nem összeszerelésre, hanem nagyobb hozzáadottérték-termelésre lenne szükség, ráadásul óriási pocsékolás is összeszerelésre kárhoztatni a munkaerőt – jelentette ki.
Vértesy László arról beszélt, hogy
a kutatások szerint a fiatalok több mint fele el akar menni az országból, mégpedig az alacsony bérek miatt.
Ehhez hozzájárul, hogy a diákok is tisztában vannak vele: nem kapják meg a megfelelő képzést. Vértesy arra is kitért: a vállalatoknak meg kéne érteniük, hogy a tőke rovására kell növelni a béreket, illetve
az EU-n belül támogatni kell az olyan kezdeményezéseket, mint a bérunió.
Mellár Tamás szerint nem kell meglepődni azon, hogy gyenge a munkavállalói érdekképviselet. Ez annak köszönhető, hogy
gyenge lábakon áll a demokrácia az országba.
Mellár kiemelte:
Magyarország alapvetően olcsó munkaerővel próbált kilépni a piacra az elmúlt évtizedekben.
Azt is mondta:kulcskérdés az, hogy Magyarország tud-e magas hozzáadottérték-tartalmú termelést produkálni, ugyanis ez hozhatná el ugyanis a valódi béremelést.
A teljes beszámolót a rendezvényről elolvashatja a Magyar Nemzet oldalán.