Legalább 118 ország tett ígéretet szombaton Dubajban az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28) arra, hogy 2030-ra megháromszorozza a megújuló energiaforrások termelését annak érdekében, hogy visszaszorítsák a fosszilis üzemanyagok használatát - írja az MTI.
A tervek szerint a megújuló energiák megháromszorozása nyomán legkésőbb 2050-re akár teljesen meg lehet szabadítani a globális energiarendszert a fosszilis tüzelőanyagoktól.
A vállalás emellett a még mindig gyakorta használt szénenergia visszaszorítására, valamint a széntüzelésű erőművek finanszírozásának megszüntetésére szólít fel.
A javaslatot támogatta a többi között Brazília, Nigéria, Ausztrália, Japán, Kanada, Chile és Barbados is.
Jóllehet olyan, jelentős szén-dioxid-kibocsátású országok, mint Kína és India korábban már jelezték támogatásukat a megújuló energiaforrások megháromszorozása felé, és a 2030-as határidővel is egyetértettek, közülük egyik ország sem állt a szombaton elfogadott vállalás mögé. Nem csatlakozott hozzá továbbá a többi között Kuvait, Irán, Venezuela, Szaúd-Arábia, Oroszország és Katar sem.
A szénenergiát még mindig nagy mértékben felhasználó Koszovó és a Dominikai Köztársaság ígéretet tett olyan tervek kidolgozására, melyek a szénenergia a gazdaságaikból történő kivezetését szolgálják.
Szultán Ahmed el-Dzsaber, a COP28 klíma-csúcsértekezlet elnöke elmondta, a most megfogalmazott célkitűzések segítenek visszaszorítani a szénenergia felhasználását. Egyúttal arra kérte a többi résztvevő országot, csatlakozzon a szombaton elfogadott vállaláshoz.
A csúcstalálkozón mind az Európai Unió, mind az Egyesült Arab Emírségek arra törekszik, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ígéret bekerüljön majd a végső klímanyilatkozatba, ehhez azonban egyetértésre lenne szükség a jelen lévő csaknem 200 ország között.
Ugyancsak szombaton az Egyesült Államok vezetésével több mint húsz ország közös nyilatkozatban az atomenergia-termelés kiterjesztésére szólított fel.
Így Magyarország is aláírta a globális nukleáris energia termelő kapacitásának megháromszorozását célzó egyezményt.
Ezen egyezmény létrejöttét Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte.
Az Egyesült Államok éghajlatvédelmi megbízottja, John Kerry ezzel kapcsolatban leszögezte: a 2050-re kitűzött klímasemlegesség nem érhető el atomenergia, így újabb atomerőművek üzembe helyezése nélkül.
A közös nyilatkozat aláírói között van a házigazda Egyesült Arab Emírségek mellett az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, valamint Belgium, Finnország, Japán, Lengyelország, Svédország és Ukrajna is. A nagyszámú atomerőművel rendelkező Oroszország és Kína azonban nem.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Dubajban adott interjújában úgy vélekedett, a klímacsúcson megfogalmazott célok erős üzenetet közvetítenek a befektetők és a pénzpiacok felé is. Mint fogalmazott, rendkívül meggyőző érvek szólnak a megújuló energiák mellett, kiemelve, hogy kevésbé költségesek, mint a fosszilis tüzelőanyagok, valamint energiafüggetlenséget is biztosítanak.
A klímacsúcson a december 12-ig tartó tárgyalások december 1-én és 2-án az éghajlatváltozással kapcsolatos világszintű cselekvési csúcstalálkozóval kezdődtek, amelyen a civil társadalom vezetői mellett az állam- és kormányfők is részt vesznek. A nemzetközi rendezvény miatt Novák Katalin is Dubajba utazott.
(Címlapkép: Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter, a 2022. novemberi COP27 konferencia elnöke (b) és Szultán Ahmed al-Dzsábir, az ENSZ 28. nemzetközi éghajlatváltozási konferenciájának (COP28) elnöke üdvözli egymást a COP 28 megnyitóünnepségén Dubajban 2023. november 30-án. MTI/EPA/Ali Haider)