A magyar lakosság jövedelmeinek koncentrációja az elmúlt tíz év alatt a gazdasági növekedés dacára sem változott - hívta fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Ahogy a gazdaságkutató rámutat, az egyenlőtlenség mérséklődése helyett csak konzerválni sikerült a helyzetet a jövedelmi különbségeket illetően:
a lakosság összjövedelmének közel negyedével a leggazdagabb 10 százalék, illetve 50 százalékával a legfelső 30 százalék rendelkezett 2019-ben, ahogy 2010-ben is.
A legalsó tizedbe tartozó háztartások a jövedelmek csupán 3 százalékát, az alsó 30 százalékba tartozók pedig 14 százalékával rendelkeztek - közölte a GKI.
A gazdaságkutató rámutat: a valóságban még rosszabb a helyzet, hiszen a leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban, a külföldi bevételek például nem minden esetben látszanak.
Mindez azt jelenti, hogy még a gazdasági növekedés csúcspontján is több mint 2 millió magyar állampolgár a létminimumnak számító havi 101 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezett. Ez az egygyermekes családok esetében fejenként havi 81 ezer forint volt - összegezték elemzésüket.
A GKI kutatása megmutatta, hogy míg 2010 óta a bérek nominálisan közel 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. Ezek legtöbbje a mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely immár 11 éve változatlanul 28 500 forint - állapították meg.
(MTI)