Egy francia a magyar néplélekről

Francoise Pons könyvében a traumákat nem feldolgozott, de élni akaró magyarokról ír.

A Közép- és Kelet-Európával foglalkozó francia újságírónő esszéje a brüsszeli Éditions Nevicata kiadónak a Néplélek elnevezésű sorozatában jelent meg. 
    
"Amikor egy szerződés a nemzeti politikák fájdalmainak bűnbakjává válik, jobb megérteni azt" - olvasható a kötet borítóján. A szerző célja az volt, hogy a Franciaországban sokszor túlozva és karikírozva bemutatott kortárs Magyarország összetettségére és finomságaira irányítsa rá a figyelmet.
    
A Magyarországot három évtizede rendszeresen látogató újságírónő személyes tapasztalatai és benyomásai alapján írt kötetben úgy véli, hogy a XVI. századtól elszenvedett török, Habsburg, majd szovjet elnyomás következtében az eltűnés miatti szorongás hatja át a magyarokat, amit felerősítenek a trianoni szerződés következményei, az ország területe kétharmadának és a lakossága közel hatvan százalékának elvesztése.
    
A magyarok a szerző szerint meg nem értettnek és áldozatnak érzik magukat, miután a traumát még mindig nem dolgozta fel az eltűnt nagyság iránt nosztalgiázó társadalom, a politikát is az identitás fennmaradásának érzése hatja át és határozza meg az irányvonalát. Ugyanakkor a magyarok nagyon szeretnek élni, a nyomasztó múlt miatti depresszió feloldásáról tanúskodnak a balatoni nyarak, a fürdőkultúra vagy a Sziget fesztivál is.