A maláj kormány a 200 milliárd dollárból (56 ezer milliárd forint) megvalósítandó keleti parti vasútfejlesztési beruházás, továbbá két, összesen 2,3 milliárd dollár (645 milliárd forint) összértékű energiavezeték-fejlesztési projekt visszavonásáról döntött.
Mahathir Mohamad pekingi látogatása végén elmondta: Kuala Lumpur nem tudja vállalni a beruházások költségeit - számolt be az Astro Awani maláj rádió. A miniszterelnök rámutatott: Malajziának jelenleg nincs is szüksége ezekre a beruházásokra. Hozzátette: ha szükségessé válnának, a projektek a jövőben újraindíthatóak, Malajzia azonban most az államadósság csökkentésére helyezi a hangsúlyt.
A miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel is megvitatta a projektek törlésének okait. Mahathir elmondása szerint némi kezdeti félreértés után végül a kínai fél is megértette és elfogadta a döntést.
„Nem hiszem, hogy Kína azt akarná, hogy csődbe menjünk”
- idézi a miniszterelnököt a Bernama maláj hírügynökség.
Malajziának jelentős kötbért kell fizetnie, amiért kihátrál a beruházásokból, továbbá azt is ki kell derítenie, hogy hova kerültek a már átutalt összegek - közölte Mahathir Mohamad, aki májusi megválasztása óta újraindította a nyomozást a volt miniszterelnök, Najib Razak ellen pénzmosási vádak miatt.
Li Ko-csianggal közösen tartott sajtótájékoztatóján a maláj miniszterelnök utalást tett Kína gazdasági térnyerésének veszélyeire:
„Nem akarunk olyan helyzetet, amelyben egy újfajta gyarmatosítás zajlik csak mert a szegényebb országok képtelenek felvenni a versenyt a gazdagabbakkal a szabad kereskedelemben. Tisztességes kereskedelmet kell folytatni.”
Thaiföldön, Sri Lankán és más országokban is fogalmaztak már meg kritikát Kína kereskedelmi infrastruktúra fejlesztésre irányuló "Egy övezet, egy út" kezdeményezésén belül megvalósuló projektek kapcsán. A bírálatok szerint ezek a beruházások túlságosan pazarlóak és költségesek, túl kevés munkát adnak a helyi cégeknek, és teret adhatnak a sikkasztásnak vagy más visszaélésnek.
Mint ismert, Magyarországon is több bírálat érte, illetve kérdéseket vet fel a szintén kínai hitelből finanszírozandó Budapest-Belgrád vasútvonal, amelynek számításait a kormány titkosíttatta.
Kína beáldozza a Budapest-Belgrád vasúti projektet?
Elképzelhető, hogy egy Trump-elleni szövetség oltárán a Brüsszelnek nem tetsző, Budapest-Belgrád vasúti projektet feláldozza a Kína és a kelet-közép-európai országok közötti együttműködés közössége - írta a 24.hu-n megjelent cikkében Buzna Viktor külpolitikai újságíró, az Oriented Asia Review szerzője, aki helyszíni tudósítóként vett részt a hétvégi szófiai 16+1-es miniszterelnöki csúcstalálkozón.