Május végére 58,9 milliárd forintra nőtt az április végi 51,6 milliárd forintról a fekvőbetegeket ellátó intézmények és a hozzájuk tartozó járóbeteg-rendelők és más háttérintézmények adóssága - írja a Napi.hu a Magyar Államkincstár (MÁK) frissen megjelent adatsora nyomán. A kórházak tartozásállománya viszont ezzel még nem teljes.
A modellváltás miatt ebben az adatsorban még nem szerepelnek az egyetemi klinikák, és becsléseik szerint
a négy orvosegyetemmel együtt már a 75 milliárd forintot is elérheti az intézményekben felhalmozódott adósság.
Április végén ez az összeg még 70 milliárd forint volt.
A MÁK adatai szerint a tartozásállományból 0,1 milliárd forint az állammal szembeni tartozás, a szállítóknak és a szolgáltatóknak pedig 58,8 milliárd forinttal adósak az intézmények, melyből 1,1 milliárd forint az államháztartáson belülre irányult.
A kórházi beszállítók érdekeit képviselő Rásky László a lapnak elmondta, a lejárt adósság körülbelül egyharmada az energiaszolgáltatók, legalább fele pedig az orvostechnikai beszállítók felé áll fenn. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arról is beszélt, több kisvállalkozó is közölte vele, hogy feladja a beszállítói tevékenységét, a helyzetet ugyanis az infláció hatása sem könnyíti meg.
A Belügyminisztérium egészségügyért felelő államtitkára a héten az IME egészségügyi konferenciáján azt ígérte, hogy valamikor a nyáron nagymértékű adósságrendezésre kerül sor. Takács Péter azonban ennek részleteit nem fejtette ki, de Rásky László ezt már önmagában pozitívan értékelte. Az államtitkár szavaiból az is kiderült, az adósságok keletkezésének okai valószínűleg még évekig velünk maradnak. Rásky mindenesetre abban bízik, hogy még szeptember előtt sor kerül a kórházakat érintő adósságrendezésre.
(Címlapkép: A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika és Szívsebészeti Tanszék épületének főbejárata a főváros XII. kerületében, a Városmajor utcában. MTVA/Bizományosi: Róka László)