A Népszava emlékeztetett arra, hogy a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon pedofilügyben kényszerítésért elítélt egykori igazgatóhelyettese idén márciusban vallomása visszavonására akarta rávenni az egyik áldozatot, de leleplezték.
Az egyik hír az, hogy már több mint hét hónapja tart a nyomozás K. Endre ezen újabb ügyében,
azonban még mindig nem hallgatta ki a rendőrség gyanúsítottként az egykori igazgatóhelyettest - derült ki Polt Péter legfőbb ügyész válaszából, amit az MSZP-s Komjáthi Imre kérdésére adott. A legfőbb ügyész hozzátette: a BRFK Bűnügyi Főosztálya büntetőügyben hamis tanúzásra felhívás büntette miatt nyomoz, amelynek során gyanúsított kihallgatására még nem került sor.
Lassan halad az ügy
A legfőbb ügyész azt javasolta a kérdező országgyűlési képviselőnek, hogy inkább a nyomozó hatóságot faggassa. A Népszava legutóbb júniusban érdeklődött a nyomozás állásáról, a BRFK azonban akkor is csak annyit közölt az üggyel kapcsolatban, hogy
a nyomozás folyamatban van.
K. Endrét a bíróság eredetileg azért ítélte el, mert segített eltussolni a bicskei gyermekotthon vezetőjének pedofil bűncselekményeit.
A másik hír éppen ezzel kapcsolatos.
Kálmán Olga nem tudta meg, mi alapján adhatott Novák Katalin kegyelmet egy olyan embernek, aki éveken keresztül bizonyítottan asszisztált a kiszolgáltatott gyermekek bántalmazásához.
A Demokratikus Koalíció képviselője másodfokon is elveszítette azt a pert, amit az Igazságügyi Minisztériummal szemben indított ennek érdekében. A minisztérium szerint az ilyen jellegű dokumentumok nyilvánosságra kerülése bűnügyi személyes adatokat tartalmaznak, amelyek nem nyilvánosak - a bíróság pedig helyben hagyta a minisztérium indoklását.
A DK frakciója harmadszorra is megpróbálkozik a lehetetlennel: törvényjavaslatot nyújt be az országgyűlésnek, hogy legyenek nyilvánosak a köztársasági elnök kegyelmi határozatai, és többet ne lehessen személyes adatokra hivatkozva eltitkolni az igazságot.
Kisiklott a fókusz
Mint az emlékezetes, K. Endre botránya annak idején egyesítette a nemzetet, és a társadalom teljes spektrumán elemi erejű közfelháborodást váltott ki. Bárki bármit mondott, az ehhez képest megosztó volt. Az ellenzék ebben a történelmi pillanatban előhúzta a varázstarsolyából a közvetlen köztársasági elnökválasztás ügyét, amelyen a rendszerváltás óta egy szűk kör folyamatosan ventilál.
A tiltakozások rövidesen kifulladtak, ezután a közbeszéd fókusza Magyar Péter megjelenésére és a Tisza erősödésére terelődött. Miközben a változásokat elindító botrányt lassan mindenki elfelejtette, pedig a gyermekek biztonsága egészen biztosan fontosabb, mint a pártpolitika.